Most leírom nektek a hogy mit beszélgettünk Hablattyal amikor este leülltünk a partra :)
-Szóval....Hanga tényleg a tesód?-kezdte percekkel később miközben a holdat néztük.
-Igen. Bár néha kívánom hogy ne legyen az.
-Mért?
-Hát...lehet hogy túl gondoskodó. Számomra.
-Nem az a testvér dologa?-mondta mosolyogva.
-De!-nevettem el magam.-De akkor is. Nem azértr de semmi köze a magánéletemhez. Nekem is vannak titkaim mint minden normális embernek.
-Mért? Miket kérdez?
-Nem kérdez. Mond.
-Kiről?
-Hát...Rólad.
-Mit?-kérdezte meglepődve és egy kicsit elvörösödött.
-Hát....legyek őszinte?-kérdeztem mire ő némán bólintott.-Hát jó. Azt mondta hogy szerinte nem véletlenül jöttél ki velem azonnal.-kérdőn nézett rám. Elnevettem magam. Szerinte...-megint elnevettem magam-szerinte belém szerettél.-és erre megint elnevettem magam és közben Hablaty zavartan elvörösödött és idegesen a hajába turkált.Aztán felálltam és elkezdtem úgy magarázni mint ahogy Hablaty szokott. Persze a kezemet is lobáltam közben:)-Meg szerinte nem tudod eltitkolni az érzéseidet szerinte látszik rajtad hogy mit érzel.
-Hehe-nevetett eröltetetten.
-Igaz?-néztem rá kérdőn miközben vissza ülltem bellé. A szemével rám pillantott aztán visszanézett szomorúan a földre. Aztán felállt és lefajtott fejjel se szó se beszéd elkezdett visszaballagni a barlangba. Tudtam hogy nem kéne utána menni ezért én ott maradtam és még gondolkoztam.
Vajon mi lehet a baja? Talán Hangának igaza volt? Tényleg szeret?-gondolkoztam magamban.-Érez irántam valamit? Valóra válhat az álmom?-közbe-közbe fel-fel pillantottam a holdra és kis idő után én is visszabagtattam a barlangban. Hablaty még fent volt. A falnak neki dölve rajzolt. Mikor beértem összefutott a tekintettünk. Zavartan elkapta a fejét és tovább rajzolt. Tudtam hogy nem kéne zavarnom ezért hát én is lefeküdtem aludni. Hablaty meg még rajzolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése