6.rész folytatás

Miután vége lett az ölelkezésnek Jack elment valahova és utána pedig Hablaty jött oda hozzám.
-Na? Hogy sikerült neki?
-Elhívott.-néztem a földet szomorúan.
-Az jó! Vagy mégsem?
-Nem igazán. Eddig mindig ő hívott el. Mért lenne ez most különleges? Úgy érzem hogy már nem ő az igazi.-néztem a földre szomorúan.-Hablaty? Légyszi ne ilyedj meg amit csinálni fogok.
-Jó. De mi az?-kérdezte mire én átöleltem. A szemem sarkából láttam Jacket egy ijjal. Mont felént fordult és lőni készült. Akkora más elengedtemés arrébb löktem úgy hogy mindaketen elestünk. Hablaty volt allul én meg fölötte. Az ajkunk majdnem összeért. Felálltam mert Jack leakarta lőni Hablatyot.
-Mi a bajod Jack?-kérdeztem idegesen.Jack nem válaszolt és még egyszer lőni akart. Ezt a lővést Astrid védte ki. -Halljam!-segítettem fel Hablatyot-Mért akartál megölni?!
-Nem tédeg akarlak. Hanem Hablatyot.-tartotta Hablaty elé a fegyvert. Én ilyedtemben kitéptem a kezéből a fegyvert és dobtam el messze.
-Mért akarod megölni?
-Mert tudom hogy őt szereted és mert ez a parancs!
-Kiparancsol?
-Valaki!!
-Jól van! Ha nem mondod el akkor tünj el!! Menj el! ne is lássalak!!
-De hát Kata...!-ilyedt meg Astrid.
-Ha nem árul el semmit és meg akarja ölni a barátomat akkor nincs helye itt!-rám nézett Jack és elment kit érdekel hova. Astrid haza ment és Hablaty velem maradt.-Tudod Hablaty. Én mikor ideges vagy szomorú vagyok akkor hülyeségeket csinálok.
-Értem. De mért figyelmesztettél?
-Nem tudom. Csak gondoltam hogy tud mielőtt még hülyeséget csinálok.-mosolyodtam el.
-Értem. Hát jó.
-Még ne menj! Maradj még! Beszélgessünk.-mosolyogtam rá mire ő is vissza mosolygott.
-Jó.


Remélem tetszett csak eléggé rövid lett tudom....

6.rész,Valentin-nap elő készítés

Reggel kicsit kómásan indult a reggel de végül sikerült felkelni. Nyomban az arénába mentem ahol már majdnem mindenki ott volt. Jack valamit tartott a háta mögött ezért rá kérdeztem.
-Sziasztok. Jack? Mit rejtegetsz a hátad mögött?
-Igen mi van a hátad mögött?-kérdezte Astrid mosolygva mert ő tudta mi van ott de falazott neki.
-Hát...Csak egy kis apróság.-elő vette a háta mögül a meglepit. A LVB szekercém volt az. Annyira örültem neki hogy oda futottam és átöleltem Jacket. Jack hirtelen nem kapcsolt és Astridra nézett aki elégedettten mosolygott és Jack is átölelt. Pont ekkor toppant be Hablaty is. kicsit megilyedt hogy itt mi történik. Aztán oda ment Astrid mellé összefont kézzel és rámosolygott. Mikor szétváltunk egymásra néztünk aztán mindketten elvörösödtünk és a fejünket vakartuk zavartan.
-Én most kipróbálom hogy még jó-e.-és elrepültem a közeli erdőbe.
-Utána megyek.-felszállt Astrid Viharbogárra és utánam jött.-Na tetszett az ajándék?-neki dőlt az egyik fához és kedvesen kérdezte.
-Csak nem tudtál róla?
-Hát...de. Direk meglepit akartam mert így lenne esélye nálad.-mondta boldogan és izgatottan mire az mondat utolsó felére elvörösödtem.-Bejött a tervem?-erre már elvörösde és szégyenlősen válaszoltam.
-Ö..ö..m.Mért akartad hogy esélye legyen nálam?
-Mert a megmentésed előtt-leültünk az egyik kivágott fatörzsre.-beszéltem vele és látszott rajta hogy bejössz neki. És gondoltam segítek neki.
-Jaj..Astrid. Nem kellett volna. Amúgy hogyan találtátok meg?-forgattam a szekercém és Astridra néztem.
-Öm...az már csak a kettőnk titka.-mosolyodott el. Mire én is elmosolydtam.
-Menjünk vissza.-felszálltunk a sárkányunkra és visszamentünk az arénába. -Megjöttünk!
-Örülök neki. Hallod én mutattam neki a szekercéd helyét ám!-tette karba a kezét takony.
-Nem takony. Ne beszélj sületlenségeket.-javította ki Hablaty.
-Engem igazán nem érdekel hogy ki mutatta meg neki a helyet. A lényeg hogy itt van.
-Amúgy nem csak ezt találtuk ahol voltunk.-kezde Jack.Erre érdeklődően visszafordultam,mert  pont mögöttem állt.-Emlékszel még a lis koronádra amivel még kiskorunkban játszottunk?
-Igen. Emlékszem.-érdelkődően néztem.
-Hát...Azt is láttuk. De nagyon rossz állapotban volt. Már csak a darabjai voltak. Lehet hogy elégett a tűzben. De ha szerednéd csinálok neked egy újat.
-Nem kell köszönöm. az csak egy játék volt,nem igazi.Hamarosan itt lesz a Valentin-nap!
-Mi az a ,,Valentin-nap"?-kérdezte Takonypóc.
-Az egy olyan nap ahol a szerelmesek megajándékozzák egymást. Mi szoktunk egy bált is rendezni és elkell hívnod a ,,szerelmedet" és az lesz a te Valentin-napi kedvesed. Mi szoktuk ünnepelni és nagyon jók szoktak lenni. Nem akarjátok megünnepelni?
-Felőlem megrendezhetjük. Nagyon jól hangzik.-tette csípőre a kezét Astrid és a mondat végén Jackre nézett.
-Nekem is tetszik.-tette közzé Hablaty.
-Most szombaton lesz. Megszervezhetem Astriddal és Kőfejjel az ünnepséget?-karoltam át Astridot és kérdeztem.
-Nem látom akadályát.-kacsintott Hablaty.
-Holnap este a nagyteremben lesz 7-kor a bál. Mindenki valami más előkelőbb ruhába jöjjön és persze ha tehetitek parnerrel.Fiúk sok sikert!-ültem fel a sárkányomra Kőfejjel és elrepültünk. Astrid még ott maradt.
-Jack! Majd segítek.-szólt oda neki Astrid és utánunk jött.
-Jól van,srácok. Jack kérlek meséld el nekük hogy ez hogy működik.-kérte meg Hablaty.
-Hát...Először menj oda hozzá és adj neki virágot,de valami szépet vagy akár csokrot adhatsz neki vagy amit akarsz,és mond neki hogy ,,Leszel a Valentin-napi kedvesem?" és ha igent mond akkor van partnered.
-Oké. Nos,ki kit szeretne elhívni?-volt mellette egy tábla és arra felirta a lány neveket.
-Én Kataát fogom!-tette karba a kerét Takonyt. Hablaty a szemét forgatta és a nevem mellé húzott egy vonalat.
-Én még nem tudom.-szólalt meg Fa és Halvér egyszerre.
-Én Astridot fogom.-húzott egy vonalat Astrid neve mellé is egy vonalat.- Jack?
-Hát...én is Katára gondoltam,de takony már ....
-Hagyd! Takony soha az életben nem fogja elhívni.-segített neki Hablaty. Miután ez kész lett Takony elszökött a Nagyterembe ahol mi voltunk és leskelődőtt a résznyire kinyitott ajtón. Az egyik pillanatban nyikorogni kezdett az ajtó és Astriddal egyszerre dobtuk az ajtóhoz a szekercénket és Takonyt az ajtóhoz ,,szögeltük " fel. Pacsiztunk Astriddal és oda mentünk Takonyhoz és leszedtük a fegyvereket.
-Mit akarsz Takony?-muatott a földön fekvő Takonypócra a szekercéjével. Takonypóc úgy nézett Astridra mintha szerelmes lenne belé. Szerintem tuti az. Astrid fogta magát és kidobta a Nagyteremből Takonyt aki legurult a lépcsőn. A fiúk a lépcső aljáról nézték hogy mi történek. A végén Fafej nagyott nevetett rajta. Mi lányok még egészen sötétedésig terveztük a másnapot. Mikor léptem volna be házba Jack megállított.
-Kata!
-Igen.
-Csak azt szeretném kérdezni....hogy....lennél....e..-nem fejezte be a mondatot. A földet nézte és én felemeltem a fejét hogy rám nézzen és ezt mondtam.
-hát persze.-és átöleltem. Ő is átölelt. Astrid az egészert látta mert segített Jack-nek és suttogva mondta magának:,,Ez az!. Utána már elmentem aludni és mosolyva aludtam el.

Ez az a pillanat amikor megöleltem Jack-et mikor megtalálta az LVB fegyveremet.....
 

teszt

https://lh3.googleusercontent.com/QrIEstB9miGg6Utm5coZ94OoEPV-L-Ii39V8RWlu5BIBP3FssVMgPGdMnqJm6KyBTyVzhhJ7HMdfmv-kZ9yQT_JzI1nd=w506-k

Elhoztam nektek a tesztet és irjatok ide a ,,bejedzés" alá ha kitöltöttétek. Sok sikert ;)

5. rész (folytatás)

-Tudjátok azóta már kibékültünk,csak volt egy kis nézet eltérés.-magyarázkodott Astrid miközben a fejét vakarta.
-Jól van. Elindulunk és megvárjuk míg reggel lesz.-vázolta a tervet Hablaty.
-Mért reggel? Világosba? Mindenki meg fog minket látni! Nem sötétbe kéne? Mert akkor nem látna meg minket senki.-értetlenkedett Astrid
-Tudom Astrid és jogos,de arra várnak hogy éjjel megyünk és segítünk neki,de ha ti este akarjátok nekem úgy is jó.
-Nem! Majd este megyünk addig is élesítem a szekercém és gyakorlok. Senki ne ilyesszen meg! Még véletlenül se!-ült fel Viharbogárra miközben a szekercéjével a srécokra mutogatott aztán elrepült. A többiek is felkészültek. Hablaty csöndben a tervet élesítette míg az ikrek egymásnak futottak. Takony egykézzel fekvő támaszt csinált hogy majd lássam rajta hogy megerőltette magát az "akción". Már majdnem elindultak de nem találták sehol sem Jack-et.-Majd én megkeresem.-szólt Astrid és sárkány nélkül a szekercéjével elment megkeresni Jankót.-Jankó!! Jankó!!-forgolodott körbe miközben ment. Az egyik pillanatban észre vett valakit a házam tetején. Először nem tudta hogy ki az, ezért előrántotta a szekercéjét és felmászott a tetőre. Mikor felért észre vette hogy Jankó ül szomorúan és a fején a csukja volt ezért nagyon bánatos volt.-Szia. Nem zavarok?-oda ment hozzá és leült mellé.
-Nem zavarsz,gyere csak. Csak kicsit elgondolkoztam egy kicsit.
-Aggódsz érte?-ránézett Jackre mire Jack elvörösödött.-Elhiszem. Kata kedves lány és jó harcos. Persze neki is vannak ördögi és kicsit merész pillanatai,de nagyon jó barát és ahoz képest hogy örökös nagyon foglalkozik a szigetével. Megérdemli hogy egy ilyen hozzá hasonló sráccal legyen és te is megérdemled.-nézett a földre Astrid miközben mondta. Jankó csak hallgatta.-Pár perc múlva indulunk a megmentésére. Jössz?
-Persze.-válaszolta Jack és Astriddal visszamentek a sárkánysuli és elindultak. Közben én valahogy leszereltem a számról a kendót és mikor egy őr jött hogy vissza tegye a lábbamal megrudtam és ettől összeesett. Kiesett a zsebéből egy tőr. Felvettem és kikötöztem a kezemről a kötelet. Gyorsan osonva ki akartam szabadítani Amazont. Már épp a zárat akartam feltörni mikor valaki befogta a számat. Megilyedtem és a kéz ami a számon volt,gyorsan megfogtam és átsuhintottam feletettem és a földre terült.
-Dagur?! Tudhattam volna!-visszafordultam és gyorsan kiakartam szabadítani ismét de megint kudarc volt mert megint élfogott de most a kezemet feszítette hátra és kötötte meg. Amazon szomorúan nézett.
-Innen nem menekülsz,úgye azt tudod?
-Igen,tisztába vagyok vele. De én tudod hogy ügyesebb lettem mint voltam.
-Én meg felfegyverkeztem! Szóval felkészültem mindenre.
-Mindenre?-voltam meg a szemöldökön kérdően és mosolyogva.
-Majdnem mindenre.-és ebben a pillanatban felvett valamilyen sárkány vagy ember. Nagyon megilyedtem. Felnéztem és egy sárkány rám mosolygott. Fogatlan volt az. Astrid alánk repült és elvágta a köteleket. Megköszöntem és leraktak a hajón.
-Dagur! Mit akarsz velem?
-Már semmit csak írd alá az egyik szerződést.
-Milyen szerződést?
-Amiben az áll hogy csak 16 éves korodban lehetsz a főnöd és kell lennie addigra "fiúdnak".-erre a mondastra Astrid és Jack egymásra néztek. Aztán Jack elvörösödött és Habléaty is egy kicsit. Takony büszkén a csípőjére tette a kezét de senki nem tudja méretr volt büszke. Astridra néztem aztán visszanéztem Dagurra és a lapra.- de ha a tesód előbb betölti a 16-ot akkor ő lesz a főnök. El kell fogadnod mert anélkül nem lehet semmiképpen a főnök.-átadta a szerződést és a tollat amivel alá kell írnom.Nagyot sohajtottam. Addigra már mindenki leszállt.
-Rendben.-Mindenki megdöbbenve nézett és Astrid meg Hablaty oda jöttek mellém.
-De mit csinálsz? Addigra elfogja foglalni! És csak ha van fiúd csak akkor foglalhatod vissza?-moindták egyszerre Hablaty és Astrid.
-Igen. Képes vagyok bármire a szigetem megmentésére!-oda jött Jack. A vállamra tette a kezét(vagyis átkarolt) és bíztatóan rám mosolygott. Visszamosolyogtam rá és alá írtam a szerződést.- De Dagur. Ígérd meg,míg nincs írányítás a szigeten addig békén hagyod! Ha lesz rajta főnök akkor már lehet támadnod.-rá bólintott és kiszabadította Amazont. Felültem rá.
-Viszlát 6 év múlva!-és elrepültünk. Útközben mindenki kérdezgetett.
-Na és gondolkoztál azon hogy kit szeretnél majd magad meltett látni és leélni vele az életed?-kezde Astrrid.
-Hát igazából még nem igazán. De vannak már a listán.-ránéztem Hablatyra és Jackre és közben mosolyogtam elvörösödve. Visszaértünk és azonal az ágyba vetettem magam még köszönés nélkül és már durmoltam.  A többiek is lefegüdtek aludni...

 így nézett rám Fogatlan..... ♥

5.rész

Reggel mikor felkeltem gyorsan összekaptam magam és siettem Amazonnal az arénába mert már mindenki ott volt. Még Jack is.
-Elnézést a késésért,csak elaludtam,mert tegnap este sokáig voltam fent.-értem be az arénába.
-Mit csináltál este olyan sokáig hogy nem tudtál aludni?-köszöntött Hablaty.
-Gondolkoztam. Legalább hajnalig,mert nagyon foglalkoztatott egy mondat.
-Mi volt az a mondat? Talán én?-kérdezett Takony és megcsókolta a muszkliát.
-Majnem minden kivéve te. De titok hogy mi vagy ki volt az!
-Huh...A kis titokzatos....-Jankó megszólalt. Van egy érzésem hogy mire gondolt. Hogy érzékeltessem a humorát és hogy mire gondolt rá fintorogtam és utána nevettem egyet.(majd a bejedzés végén megmutatom a giffeket róla)
-Jól van elég a mókából. Arra gondoltam menjünk egy kis repülésre és nézzük meg mi történik a szigeten.-kezde Hablaty és ölte meg a mókát. Ünnep rontó,de kedves.-Jól van. Mindenki nyeregbe! Jankó te is jössz?
-Igen! Felül mögém.-jelentettem ki.
-Oké. Indulás!-felrepültünk és láttuk hogy Sven farmjáról elszöknek a bárányok. Sven a fejét fogta és tátogott és idegeskedett.-Csapat! Szerezzük vissza a bárányokat! Indulás! Oszolj!-10 perc után mindenki ott volt Sven farmjánál.
-Na ki mennyit hozott vissza?-kérdezte Kőfej. Mi kettőt.
-Én 3-at.-mondták egyszerre Astrid,Takony és Hablaty Harvérrel.
-Mi 4-et.-fejeztem be.
-Ja mert ti ketten voltatok egy sárkányon.-erősködtek az ikrek.
-De ti is. Csak mi jobbak voltunk.-feleltem és elégedetten csibőre tettem a kezem.
-De ez nem verseny volt.-Hablaty is beszállt a beszélgetésbe.
-De lehetne. Jó ötlet nem?-javasolta Takony.
-De! Jól hangzik. Nekem bejön az ötlet.-válaszoltam.
-Úgy jön be mint én?-vonogatta a szemöldökét rám Takony.
-Hányszor mondjam?!?! Nekem te nem jössz be, ééés soha nem is fogsz!!!!-idegeskedtem.
-Jól van,Kata. Nyugi.-nyugtatott le Hablaty mert majdnem behúztam volna Takonynak.
-Kössz, Hablaty. Még kapsz Takony!-felszálltam Amazonra és elrepültem hogy kiönsem a haragom.
-Utána megyek leállítani. Ki tudja mire képes ha mérges.-indult volna el Hablaty de egy pillanatra megállította Jack.
-Hablaty. Vigyázz,mert megis ölhet ha van nála fegyver. Csak felkészítelek szóval légy résen.
-Kössz. Igyekszem nem meghalni.-és felrepült hogy megkeressen. Az erdőben voltam és mivel Astrid készített nekem egy szekercét hogy kibékítsen ezért alkalmat találtam kipróbálni. Egy fa volt Takonypóc és majdnem ki vágtam a fát mire Hablaty oda ért. Mikor oda ért felé tartottam a szekercét már majd nem elhajítottam mikor rájottem hogy az Hablaty és ne bántsam.
-Mért jöttél el? Csak nem azért hogy leállíts? Nem fogsz tudni,mert egyszer még megölöm!
-Ömm...Tudom milyen Takonypóc és tudom hogy megérdemelné de adj neki még egy esélyt. Kérlek...-kedveskedett Hablaty.
-Elmondok neked valamit amit csak Jack tud és én mert....-leülltünk ésnem tudtam befejezni mert Hablaty belevágott.
-Mért vagytok annyira jóban Jack-kel ha szabad kérdeznem?
-Mert régebben voltak még velünk egy idős vikingek de őket Alvin és Dagur elfogta és kitudja mi történt velük.
-oh..értem.
-Hogy úgye ezért vagyok vele ennyire jóban meg azért is mert a többiek közül is őt választottam a többiek nagyon makacsak voltak és ő nem volt az és azóta a legjobb barátom.
-Ő amúgy szeret téged? Csak kérdezem....
-Hát... Lehet. Mert a többi fiú közül tetszett egy csak annak elmondtam és azóta szóba se állt velem meg szidott meg satöbbi. De Jack is bevallotta nekem és én nem is igazán törödöm vele. Amúgy ez volt az ok amiért nem aludtam. Te is és Jack is jó barátom vagytok és ezen gondolkoztam,mert az ölelés sem volt ám hiába-mosolyottam elvörösve Hablatyra aki szintén elvörösött.-Látod ezut mondtam és nem tudok választani és ezért nem szeretem annyira aki nekem udvarok ilyenkor Takonyra gondolok.
-Értem.
-És tudod nehéz választani és én ilyenkor hülyeségeket művelek...Tudod mit?
-Mit?
-Most inkább..-nem fejeztem be hanem felültem Amazonra és hazamentem. A szekercém ott maradt és Hablaty megfogta és nézte ahogy elmegyek. A házba érve felmentem az emeletre és leültem a fal és az ágy közé gondolkodni. Hablaty visszament a többiekhez az arénába és elkezte vizsgálni a fegyveremet.
-Hablaty! Mit keres nálad Kata szekercéje?-rontott rá Hablatyra Astrid.
-Csak beszélgettünk és ott hagyta mikor haza repült. Elviszem neki.-és elrepült hogy oda adja nekem.
-Várj!-álította meg Jack.-Elvinnél engem is?-Hablaty bólintott és elvitte Jack-et is. Bekopogtak és utána kinyitották az ajtót. Amazon a földszinten fegüdt és erre felkapta a fejét.
-Kata? Itt vagy? Jack vagyok Hablattyal!-kiálltotta Jack.
-Az emeleten vagyok. Feljöhettek.-feljöttek az emeletre és látták hogy pakolok.
-Mit csinálsz?-kérdezték egyszerre.
-Csak vissza megyek és megkeresem a szigetemet és megvédem Alvintól és Dagurtól. Mert már eleget vártam. Mégre felkészültem és készen állok rá! És nem fogtok megállítani!-kaptam fel a cuccom és lefutottam a földszintre Amazonhoz.
-Meg kell hogy állítsunk. Figyelj egyedül nem mehetsz el! Vagyis nem engedünk el!-fogta meg a karom hogy beszélni tudjon velem.
-Mondtam nem tudsz megállítani. Bármit teszel akkor sem!! Figyelj,mit tennél ha Hibbant-szigettel és a szigetlakókkal történik ugyan ez? Te mit tennél? Szerintem hasonlót mint én!-rám nézett aztán a földre.-Mellesleg gondolj arra amit mondtam és azt komolyan gondoltam. Nem szeretném hogy bármelyikőtöknek is baja essen.Mert barátilag minegyikőtöket birom és nem akarom hogy bajotok legyen ezért NE gyertek utánam.Jó?-egymásra néztek és bólógattak. Átöleltem őket egyszerre és felültem Amazonra és elindultam észak felé egyenesen. A fiúk kijöttek a házból és nézték ahogy elmegyek. Takony letérdelt és így szólt:
-Mért hagytál itt??-a többiek értetlenül nézték a drámáját és Astrid átkarolta Hablatyot és ránézett és így szólt:
-Szerinted vissza jön? Mármint szabadon és élve?
-Nem tudom,Astrid. De utána kell mennünk.Ki tudja mit akar csinálni?

Közben mikor épp kerestem a szigetet az egyik oldalról eltalált egy háló ami beterített engem és Amazon és így lezuhantunk egy hajóra.Most kivételesen Dagur hajója volt a landolási helyem. Nagyon felszerelkezett mert mikor észbe kaptam már fegyvert tartottak ránk. Kedves banda. Rám nézett az ő olyan őrült arcával és már majdnem behúztam neki mikor megszólalt és vissza egyenesedett:
-Hát ellátogattál szerény kis hajómra?
-Csak útban vagyok megyek és neked semmi közöd hogy hova tartok!!
-Csak nem Melody-sziget felé?
-Honnan tudtad?
-Megérzés. Most elvezetsz minket a szigethez és addig leszel a foglyom ameddig oda nem érünk és nem érdekel ha nemet mondasz mert már akaratod ellenére elfoglalom. Tudod a szüleid meghaltak.-és e mondat végesztével elment és az emberei megkötözték a kezem hátul miután hozzá kötöttek az árbochoz. Még a számat is bekötözték. Jól felkészültek mondhatom. Amazont pedig lövés álló ketrecbe zárták. Amazonra néztem aztán lesüllyedtem mert álltam és lehajtottam a fejem hogy jelezzem hogy innen nincs ki út. Dagur látta hogy teljesen végtelen vagyok és elégedett mosollyal elkezdett levelet irni. Nem tudom mit irt de nem is érdekelt, de tudtam hogy Hablaty eljön értem vagy Jack jön de számítottam a segítségre de azért próbáltam tervet eszelni. Egy kis idő után Hablaty a levelet megkapva mindenkit a sárkánysuliba hivatott.
-Figyelem!Nem kellett sok idő mert megyünk megkeresni Katát. Felolvasom nektek a szerelmes levelemet.-kezte el.
-Várj! Kaptál Katától szerelmes levelet? Azt nekem kellett volna kapnom!-értetlenkedett Takonypóc.
-Ez nem szerelmes levél,Takony. Csak átvitt értelem. Ezt Dagur küldte. Felolvasom:
                        Üdv Bratyó....
 Képzeld jöhetsz a barátnődért mert megtaláltuk repülés közben és most teljesen végtelen. Se kiabálni se szabadulni nem tud. Sárkánya ketrecben a fegyvere vízben és ő árbochoz van kötözve és a szája is zárt kapott vagyis be van az is kötve. Ja és a ketrec lövés biztos. Szóval ki szabadíthatod de siess mert elfoglaljuk Melody-szigetét az engedéje nélkül.
                                                                                  Sok sikert kíván,Dagur a tébolyult.... 
-Szóval elkapták. Most kiszabadítjuk vagy mi?-értetlenkedett Fafej.
-Hát persze!! Elveszett a LVB fegyvere!-erősködött Astrid.
-LVB fegyver? Az meg mi?-szólt Takony.
-Legjobb Viking Barátnő(közös) fegyver.fejezte Astrid.

FOLYTATJUK...............
Kimaradt képek:

Jack az elején:-Huh...A kis titokzatos...

 Így fintorogtam Jackre.....

Hogy kerültem Hibbantra? (4.rész)

Ebben a kis részben ismertetem veletek, hogy mi történt az első rész előtt velem. Jó olvasást!

Reggel mikor felkeltem azonnal felvettem a ruhámat mert nálunk minden szép és tiszta volt és ma akartak engem főnökké avatni. A ruhám nagyon szép volt mint egy hercegnőnek mert mi nagyonúri sziget voltunk annó régen.Sajna árva vagyok mert az igazi szüleim mikor még kicsi voltam, de most az igazi testvéremmel élek akinek Hanga a neve. Egy nagyon kedves pár fogadott minket örökbe mert nekik nem volt gyermekük. Ez a kedves pár a törzsfő és felesége volt. Azért volt a választás mert már nagyon öreg volt a törzsfő és visza vonult. Azért engem akartak mert engem alkalmasabbnak gondoltak más részt meg Hanga nem akrt főnök lenni és én vállaltam a feladatot,mert meg akartam menteni a szigetet Alvin és Dagur elől,mert már ismertem eléggé őket hogy megvédjem a szigetet. Szóval felvettem a rucimat és kifutottam a házból mert a szertartás előtt találkoztam Jack-kel.
-Itt vagyok.-értem ki a házból.-Jack??-kémleltem végig a környéket.-Jack,hol vagy??-futattam és figyelmetlenségemre neki ütköztem egy nagy alaknak és vissza pattanva hátra estem. Felnéztem és tátott szájjal néztem az illetőt.
-Üdvöletem,hercegnőm.
-Alvin!-összeráncolt szemöldökkel néztem rá.-Mit csináltál a Jack-kel?
-Honnan veszed hogy nálam van a kis szerelmed?-válaszolta Alvin és én összeráncolt szemmel néztem rá.
-Mondjuk...nem is tudom.... Mert te akarsz nekem mindig kereszbe tenni!!
-Ez igaz....Igen Nálam van. Megkaphatod a családoddal és a többi szigetlakóval eggyüt..ha...
-Ha? Mit tegyek hogy végre békén hagyd ezt a szigetet?!-idegeskedtem.
-A szigetedet. Semmi mást ja és persze téged fogolyként.
-Ha ez kell neked hogy békén hagyd ezt a szigetet és a benne élő embereket.
-Kata! Ne tedd!-szólt Jack és Hanga egyszerre. Rájuk néztem aztán a földre és gondolkoztam.
-Én várok,hercegnő-türelmetlenkedett Alvin. Rá néztem aztán rálöttem a nyilammal. Volt annyi repleksze hogy kivédte és elfogott.-Most büntetésedről addig lesznek bezárva a vikingek ameddig ki nem mondod az igent a szigetre.
-Soha!
-Ahogy szeretnéd. Zárjátok be!-bezártak engem egy ketrecbe a többi rabot pedig megkötözték. Éjszaka közepén esélyt láttam a szökésre. Valahogy az egyik nyilammal ki tudtam nyitni a zárat és ki tudtam rajta szökni.
-Kata!-szólt Jack aki megvolt kötözve.
-Igen.
-Sajnálom az egészet.
-Mit sajnálsz?
-Azt hogy láttam hogy jönnek és nem szóltam neked és most meg fogunk halni. Sajnálom.
-Semmi baj. Igérem vissza jövök értetek és kiszabadítok mindenkit. Addig is tessék az ijjam. Még szükséged lehet rá.-oda adtam neki az ijjamat és a nyilakat és búcsúzóul megcsókoltam és átöleltem. Az egyik kis csónakot el vettem és azzal elszöktem.

Szóval így történt az egész. Remélem tetszett a történet....

Szereplő ismertető

Sziasztok. Elhoztam nektek a képeket amiket be kellett volna rakni a részekbe de nem tudtam mert még dolgoztam rajtuk. Szóval itt vannak:

Ő Amazon a sárkányom a blogban. Nőstény és emberi években annyi idős mint én.

Ő Jankó más néven Jack a szigetemről a legjobb és az egyetlen barátom volt.Most nálam lakik. Annyi idős mint Hablaty.

A csapat a jelenben: Halvér,a sárkány tudós; Astrid,a harcos; Hablaty, a "sárkány győző" ; Takonypóc, a makacs viking; Az ikrek, az örültek.

Dagur, a tébolyult. Ő az aki megszeretne engem szerezni mert a szigetem kéne neki de nem kapja meg csak ha én mondom azt.

Alvin, az alaptomos. Dettó ugyan az mint Dagur, csak ő viszonylag butább hogy jól fogalmazzak.





Remélem tetszettek a szereplők és a hozzá való ismertető. Ha bármi kérdésed van ird meg a poszt alá.

3.rész

Reggel mikor felkeltem azonnalk indultam a tüskémmel a műhelybe ahol a nagy munka közepette felébresztettem Hablatyot aki kómásan jött ki és még szinte ki sem nyitotta a szemét de már beszélt.

-Jaj, Bélhangos. Hányszor mondjam el neked....Még fel nem ébredek addig ne csörömpölj-és ásított egyet és rám nézett kicsit értetlenül.-Szia, Kata. Te voltál aki felébresztett?
-Igen.Sajnálom nem akartam.Csak ezen dolgozom-mutattam neki a kész művemet.-Ez lesz Amazon hívójele mert ha belefújok akkor azt elméletileg csak ő hallja és senki más.Tetszik?
-Igen. Nagyon ötletes és praktikus.
-Lesz mára valami program?
-Délelőttre nem. Majd délután megtanultok pár jelbeszédet egymás között.
-Akkor délelőtt ráérsz?
-Igen. Mért?
-Van kedved elrepülni valahova csak mi ketten?
-Jól hangzik. Benne vagyok! Indulás!-és felrepültünk egy sziget felé. De útközben megláttunk egy hajót.
-Várj!-megállt és a távcsővével megnézte hogy milyen hajó az.
-Na? Milyen hajó?
-Számkivetettek.
-Számkivetettek?Hmm...Van egy kis lerendezni valóm Alvinnal...
-Mi?
-Majd megtudod.
-Oké.Most menjünk vissza Hibbantra hogy felkészítjünk a csatára.
-Mi??
-Te is harcolsz a szigetért.....vagy nem szeretnél?
-De szeretnék. Csak mi van értem jönnek?
-Akkor......elbújsz vagy segítesz harcolni ellenük és megvédünk téged.
-Komolyan? Megtennétek értem?
-Persze.
-Köszönöm,Hablaty. De előtte elkészítem a fegyverem. Mert a régi elégett a tűzben a családommal együtt és mindennel ami számított nekem-és elkönnyeztem. Leszálltunk és én útközben végig a könnyeimet törölgettem. Amikor leszálltam Hablaty oda állt elém és letörölte a könnyeimet és ezt mondta:
-Semmi baj. Mi itt vagyunk neked és Amazon is. És mi szeretünk.-és átölelt. Nagyon kédves srác
-Köszönök mindent Hablaty, de nem szeretném hogy ez a sziget is eltünjön.-mondtam elvörösödve.
-Értem de segítünk neked. És most menjünk vissza és tervezzük meg a támadást,de a csókról senkinek semmit. Oké??
-Ez alap.-vissza repültünk Hibbantra és bementünk a többiekhez a sárkánysuliba.
-Figyelem mindenki-kiabáltam.
-Mi történt,Cica? Tán rájöttél hogy engem kéne választanod a puhány kis Kocka helyett?-mondta Takony.
-Nem ez most annál sokkal fontosabb. Jönnek a számkivettetek lerombolni Hibbantott!!
-Mért hinnénk neked?-kérdezte Astrid mérgesen és csalódottan.-Ezek után már minek?
-Mi után?-kérdezte Habvlaty meglepve.-Jó ez most nem fontos. Tényleg jönnek és felkell készülnünk és fel kell készítenünk Katát is.
-Mért is??-idegeskedett Astrid.
-Mert megszeretné védni helyeted is Hibbantot!!-áll Astrid elé és idegeskedett neki.Astrid mérgesen felült Viharbogárra és elrepült kitudja hova.
-Nyugi-karoltam át a fejét fogó Hablatyot aki megnyugvásként rám mosolygott.
-Na szóval mindenki fogja a sárkányát és a fegyverét és gyakoroljon én megkeresem Astridot és Kata te pedig készítsd el amit akartál.
-Igen is-mondtuk egyszerre és felültem Amazonra és elrepültem a műhelybe ahol elkészítettem a fegyverem ami az íj volt vagy 100 darab nyillal és utána egy kicsit gyakoroltam. Utána elmentem egymagam sárkány nélkül megkeresni Astridékat. Nem kellett sokat keresni a házamon gyakorolta a szekercéjét hogy éles-e. Elbújtam hogy kihallgassam őket.
-Astrid mit csinálsz? Ez nem a te házad.
-Képzeld..Tudom!!!
-Mit csinálsz vele? Kemény munkánk volt benne!-és kivette Astrid kezéből a fegyvert és messzire eldopta. Megfogta Astrid vállát és beszélt hozzá.-Mi bajod van vele??
-Csak hogy őt jobban szereted mint engem.-könnyezett a szeme.-És nem bízom benne. Jobban tennéd ha te sem bíznál benne.
-Csak azért szeretem jobban mert kedves és nyugodt, pont az ami te nem vagy,de ha még egy picit is próbálsz magadon javítani akkor meglátom.-felült Fogatlanra és elrepült a sárkánysuliba.Én pedig vissza lopoztam a sárkánysuliba. 
-Jól van mindednki elkészült?-kérdezte Hablaty
-Astrid nem jön?-kérdezte Fafej
-Nem tudom.
-Itt vagyok-jelentettem ki.-Indulhatunk?
-Igen. Astrid majd utánunk jön.-válaszolt Hablaty és elérkeztünk a számkivetett hajóhoz. 
-Sziasztok. Hiányozam?-ért hozzánk Astrid.
-Oh.A sárkány gyöző! Hát itt vagy!. A Melidy szigetről keresek egy elveszett lány. Nem láttad?-kérdezte Alvin.
-Képzeld nem-válaszolt Hablaty
-Pont úgy nézett ki mint aki a lila siklón loovagol. Sőt....TŰZ A LILA SIKLÓSÁRKÁNYRA!!!!Meg vagy elveszett lányka!!-sikerült az első pár lövést kikerülnőm de a harmadik eltalált és hajón landoltam a hálóban Amazonnal-Oh...Hát itt vagy! Most eljössz velünk Számkivetett sziketre.
-Én aztán nem!!-és hasba vágtam hogy elengedjen és sikerült. Felakartam szállni Amazonra de megfogta a coffom és vissza rántott.
-áhhh...Nem menekülsz,hercegnőm!-gúnyólódott Alvin.
-Alvin őt engedd!-állt ki értem Hablaty.
-Hablaty?-lepödtem meg és még mindig húzta a hajamat Alvin
-Ha engem akarsz akkor itt vagyok-tárta szét a karjait-vigyél el ha szerednél de őt ne bánsd!-védeni próbált Hablaty mikor leszállt a hajóra.
-Hmmm....Bármenyire kínálod magad tálcán....De nekem a lány kell!-válaszolt Alvin
-Mért kell neked annyira? Hisz egy sima átlagos lány-értetlenkedett Fafej
-Azért kell mert ő a Melody sziget elveszett hercegnője...és a családjával a fogjaim lehetnek.....-értelmezett minket Alvin
-Mii?? Nálad van a családom?? Szóval még élnek?!-kapcsoltam
-Igen,élnek. És ha látni szeretnéd akkor velem jössz fogolyként Számkivetett-szigetre-húzta meg a hajam hogy erőltessen.
-Ha őt is viszed akkor megyünk mi is!-segíteni próbált Hablaty
-MI??-kiabáltuk kórusban.
-Igen,megyünk-fonta össze a karját Hablaty.-Mert mi vagyunk neki a.....-gondolkodott-...A testőrei!
-Hogy mik??-értetlenkedtünk szintén kórusban
-Igaz ez?-húzta meg a halyam Alvin megint.Hablatyra néztem és bólogatott hogy igen,mert van egy terve.
-Igen,igaz.Ők az én testőreim. Tudod felbéreltem őket,mert nagyon könyörögtek és MINDENHOVA elkisérnek.-magyaráztam meg Alvinnak.
-Mindenhova?-kérdezett vissza Alvin
-Jó mindenhova nem de velem kel lenniük Számkivetett-szigeten is!-engedett el Alvin miközben magyarázkodtam.
-Jól van. De nincs sárkány a szigeten és vannak ám' még feltételek,kisasszony
-Jól van. Állok elébe-tettem karba a kezem egyett értően.
-Mit csinálsz? Ez nincs benne a tervben!-suttogta Hablaty
-Nyugi,tudom mit csinálok. Szöktem már meg ezerszer Alvintól-nyugtattam meg Hablatyot.
-Jól van,hercegnő.-kezde Alvin
-áhh..Tudnál valami más nevet kitalálni mert már unom a hercegnőt-keztem idegesíteni,mert ez volt a tervemben.
-Öhh..oké,de majd később és ne tereld el a figyelmemet!!! Szóval a ,,testőreid" szálljanak le a hajómra és az én embereim pedig bekötözik a sárkányaikat,mert elszöknétek ha szabadok lennének.-folytatta Alvin
-De Alvin! Ők sárkányos testőrök és newkik sárklányon kell ülniük! Ez a parancs.
-Eggyezzünk meg annyiban hogy veletek lehetnekl a sárkányok de nem lovagolhattok rajtuk.
-Jó. Hallodtátok? Leszállás és szálljatok le a sárkányokról!-adtam ki a feladatot és leszáltak. Amazont gyorsan átöleltem és Astrid suttogta:"ezért még kapsz!"
-Így már jobb.
-Örülök neki.Most mond el hogy minek menjek és Számkivetett-szigetre!
-Lesz pár programod...Elöször meg látogatunk pár szigetlakót a te szigetedről aztán vacsorázunk egy vendéggel. Megfelel,kisasszony?
-Elmegy. Ki lesz a vendég?
-Titok-válaszolt Alvin. A szigetre érve elöször megnéztük a cellákat. Néztem a cellámban gubbasztó embereket és könnybe lábadt a szemem. 
-A családom hol van, Alvin?-fordultam az egyik pillantban vissza hozzá.
-Ők máshol vannak. Majd később megmutatom. Addig magadra hagylak aztán majd gyere ki.-válaszolt Alvin
-Jó.-válaszoltam szomorúan. Nézegettem tovább a rabokat. Nagyon elszomorított a látványuk. Egyszer csak megakatt a szemem egy rabon akin csukja volt és így nem láttam az arcát. Közelebb mentem a cella ajtajához, hogy megvizsgáljam az illetőt.
-Te emlékeztett valakire a szigetről-letérdeltem az ajtóhoz.
-Annak nagy a valószínűsége-mély hangján szomorúan mondta.Kicsi arrébb mentem hogy lássam az arcát de akkor rámnézet és elfordult.
-Jankó?-felém fordult és rám nézett.- Te vagy az?!-kérdeztem boldogan
-Igen,én vagyok az!-oda jött ő is a cellaajtóhoz.Kék szeme és Fehér haja volt. A szigetemen a legjobb és egyedüli barátom volt.-Olyan régen láttalak. Azt hittem meghaltál és ezért voltam olyan komor. Hogy kerülsz ide? Téged is elfogtak?
-Én is régen láttalak és azt hitem meghaltál.-könnyes lett a szemem- Hát..fogjuk rá hogy elkaptak,de engem nem fognak bezárni.
-Ennek örülök.
-Én is. Majd kiszabadítalak este a barátaimmal és elviszlek Hibbant-szigetre. Ott lakok egy darabig aztán vissza költözöm a szigetre. Amúgy nagyon kedves barátaim vannak majd megismered őket....
-Rendben örülök hogy jól vagy és jó helyen vagy.
-Bocsanát mindenért
-Én bocsánat,én voltam hülye.
-Semmi baj-a távolban kiabált alvin hogy mennjek- Most mennek kell majd jövök-és megpusziltam az arcát. Értetlenül rám nézett és elvörösödtünk mindaketten.

-Itt vagyok Alvin. Mit akarsz mit csináljak?
-Kezdődik a vacsora öltözz át.-és hozám vágott egy ruhát. Kék volt és egybe ruha. Nagyon örültem neki elhihetitek. Összeráncolt szemmel néztem ahogy elmegy. Egy kis idő után kész lettem. Bementem a vacsora előtt Jankóhoz és megkérdeztem tőle hogy hogy nézek ki. Egy darbig csak nézett aztán megszólat:
-E-egyszerűen káprázatos vagy-elvörösödtem aztán rámosolyogtam és mondtam neki hogy kívánjon szerencsét és elmentem. Beértem a vagyorára mindenki tátott szájjal és csodálkozó arccal nézett. Leültem a hejemre ami Alvin bal oldalán volt és a másik oldalamon Hablaty üllt.
-Jó a rucid-sugta oda nekem.
-Kössz. Régebben mindig ilyen volt rajtam. A vacsora után van egy kis dolgunk
-Mi?
-Találkoztam a legjobb barátommal és légyszi szabadítsuk ki! már megigértem neki
-Jó-Velem szemben egy ismeretlen alak ült.
-ömmm...Meg tudhatnám a becses neved,kedves idegen aki elöttem-mutogattam a villámmal az ismeretlen felé.
-Oh bocsánat,kisasszony. Én Dagur vagyok. Dagur, a tébolyult.-válaszolt
-Értem. Én Kata vagyok...
-Tudom ki vagy. Érted jöttem.
-Mi?
-Igen érted.Elviszlek....-felyezte volna be a mondatát de én belevádtam. Felálltam a székemről és az asztalra támaszkodtam
-Mért akarsz te is elrabolni?? Mért vagyok ennyire értékes???
-Jól van most már leüllhesz-fogta meg a karom Hablaty. Ránéztem és leültem.
-Szóval?
-Hát..te vagy Melody-sziget örököse és megszeretnénk szerezni a szigetedet és ahoz kéne a engedélyed és kényszeríteni fogunk hogy a miénk legyen. Ördögi nem?-vázolta a tervet Alvin.
-Te hatökör! Most elmondtad a tervet amit nem kellett volna!-szólt dagúr és leütötte Alvint.
-Amúgy jó kis terv lett volna ha nem tudtam volna de nem fogtok rá kényszeríteni!-álltam fel és álltam ki a ,,hazámért". Befutottam a cellákba ahová a többiek követtek.
-Na hogy sikerült?-érdeklődött Jankó.
-Jól. Vagyis fogjuk rá.-válaszoltam.
-Ő ki?-érdeklődött Hablaty.
-Ő? Ő Jankó. A legjobb barátom és talán az egyetlen volt,mielőtt nem ismertelek meg titeket,srácok.-bemutattam és Jankó integetett nekik. Takony oda ment a cellaajtóhoz és vázolta vele a helyzetett az ő szemszögéből:
-Figyelj. Eddig még bírlak mert jól nézünk ki,de van egy szabály! Kata az enyém és nem lophatod el tőlem!!
-Ez nem így van, Takonypóc! Ne beszélj be hülyeségeket! Én Hablaty vagyok,Hibbant-sziget örököse.
-Jól van. Elég lesz a bemutatkozásból. Most innen kiszabadítunk eltűnünk innen! Fogatlan ha lehetne,Jankó menj be a sarokba mert hangos lesz.-és fogatlan szétlőtte a ketrecet.
-Ezt meghallodták úgye tudod?-kérdezte lazán Hablaty.
-Igen,tudom.-elővettem a sikló tüskémet és belefújtam.
-Pekh. Ez nem működik-szólalt meg Fafej.- Itt halunk meg.-és ebben a pillanatban berepült Amazon.
-Áhh!! Megfog ölni!-kiáltott Jankó és elbújt mögém.
-Nem fog ne izgulj. Szia,Picim-átöleltem Amazont és felültem rá.-Gyere,ne féjl.-és felsegítettem Jankót. 
-Tudtam mindig hogy merész vagy. De ennyire?
-Csak nyugi,még nem láttál semmit!Amazon tűz! és tűzelt az ajtóra ahol az őrök voltak akik eűlmebnekültek.- Srácok! Hozzátok a sárkányokat és tűnjünk innen!
-Nem kell kétszer mondani-Fa,Takony és Halvér egyszerre mondták.
 -Kint találkozzunk!-és kirepültünk. Dagur és Alvin utánam löttek mert én mindenképpen kellettem nekik. A srácok is megvoltak és ők elindultak.-Várjatok egy picit. Amazon amit gyakoroltunk!-amazon Tűzelt és én nyíllal belelöttem a tűzébe és így tűzes és éles nyilak voltak amit majdnem eltalálták Alvin és Dagurt.-Jól van,mehetünk.-egészen hajnalik repültünk.
-Kedves tőled hogy kiszabadítottál a fogságból-rám nézett Jack(jankó másik neve) és kis hatásszünettel később megszólalt-Köszönöm.-rám mosolygott és én vissza mosolytam rá.
-Nincs mit ez alap dolog. A legjobb barátomért mindent.-Hablaty látta sz egész beszélgetést és szerintem féltékeny lett Jack-re. Astrid látta rajta hogy szomorú ezért mellé repült és rá mosolygott Hablatyra és attól jobb kedve lett ezért vissza mosolygott rá. Mikor vissza értünk Hibbantra egyből a házamba vettem az irány és Jack nálam aludt mert máshol nem tudot meg mert jó barátom.
-Kata,köszönöm szépen. Nem gondoltam volna hogy egyszer még nálad lehetek. Köszönök mindent-és átölelt. Én is átöleltem.
-Szívesen és én se gondoltam hogy egyszer még találkozunk. Jó éjszakát és lefeküdtünk aludni.