2015. október 2., péntek

3.rész

Reggel mikor felkeltem azonnalk indultam a tüskémmel a műhelybe ahol a nagy munka közepette felébresztettem Hablatyot aki kómásan jött ki és még szinte ki sem nyitotta a szemét de már beszélt.
-Jaj, Bélhangos. Hányszor mondjam el neked....Még fel nem ébredek addig ne csörömpölj-és ásított egyet és rám nézett kicsit értetlenül.-Szia, Kata. Te voltál aki felébresztett?
-Igen.Sajnálom nem akartam.Csak ezen dolgozom-mutattam neki a kész művemet.-Ez lesz Amazon hívójele mert ha belefújok akkor azt elméletileg csak ő hallja és senki más.Tetszik?
-Igen. Nagyon ötletes és praktikus.
-Lesz mára valami program?
-Délelőttre nem. Majd délután megtanultok pár jelbeszédet egymás között.
-Akkor délelőtt ráérsz?
-Igen. Mért?
-Van kedved elrepülni valahova csak mi ketten?
-Jól hangzik. Benne vagyok! Indulás!-és felrepültünk egy sziget felé. De útközben megláttunk egy hajót.
-Várj!-megállt és a távcsővével megnézte hogy milyen hajó az.
-Na? Milyen hajó?
-Számkivetettek.
-Számkivetettek?Hmm...Van egy kis lerendezni valóm Alvinnal...
-Mi?
-Majd megtudod.
-Oké.Most menjünk vissza Hibbantra hogy felkészítjünk a csatára.
-Mi??
-Te is harcolsz a szigetért.....vagy nem szeretnél?
-De szeretnék. Csak mi van értem jönnek?
-Akkor......elbújsz vagy segítesz harcolni ellenük és megvédünk téged.
-Komolyan? Megtennétek értem?
-Persze.
-Köszönöm,Hablaty. De előtte elkészítem a fegyverem. Mert a régi elégett a tűzben a családommal együtt és mindennel ami számított nekem-és elkönnyeztem. Leszálltunk és én útközben végig a könnyeimet törölgettem. Amikor leszálltam Hablaty oda állt elém és letörölte a könnyeimet és ezt mondta:
-Semmi baj. Mi itt vagyunk neked és Amazon is. És mi szeretünk.-és átölelt. Nagyon kédves srác
-Köszönök mindent Hablaty, de nem szeretném hogy ez a sziget is eltünjön.-mondtam elvörösödve.
-Értem de segítünk neked. És most menjünk vissza és tervezzük meg a támadást,de a csókról senkinek semmit. Oké??
-Ez alap.-vissza repültünk Hibbantra és bementünk a többiekhez a sárkánysuliba.
-Figyelem mindenki-kiabáltam.
-Mi történt,Cica? Tán rájöttél hogy engem kéne választanod a puhány kis Kocka helyett?-mondta Takony.
-Nem ez most annál sokkal fontosabb. Jönnek a számkivettetek lerombolni Hibbantott!!
-Mért hinnénk neked?-kérdezte Astrid mérgesen és csalódottan.-Ezek után már minek?
-Mi után?-kérdezte Habvlaty meglepve.-Jó ez most nem fontos. Tényleg jönnek és felkell készülnünk és fel kell készítenünk Katát is.
-Mért is??-idegeskedett Astrid.
-Mert megszeretné védni helyeted is Hibbantot!!-áll Astrid elé és idegeskedett neki.Astrid mérgesen felült Viharbogárra és elrepült kitudja hova.
-Nyugi-karoltam át a fejét fogó Hablatyot aki megnyugvásként rám mosolygott.
-Na szóval mindenki fogja a sárkányát és a fegyverét és gyakoroljon én megkeresem Astridot és Kata te pedig készítsd el amit akartál.
-Igen is-mondtuk egyszerre és felültem Amazonra és elrepültem a műhelybe ahol elkészítettem a fegyverem ami az íj volt vagy 100 darab nyillal és utána egy kicsit gyakoroltam. Utána elmentem egymagam sárkány nélkül megkeresni Astridékat. Nem kellett sokat keresni a házamon gyakorolta a szekercéjét hogy éles-e. Elbújtam hogy kihallgassam őket.
-Astrid mit csinálsz? Ez nem a te házad.
-Képzeld..Tudom!!!
-Mit csinálsz vele? Kemény munkánk volt benne!-és kivette Astrid kezéből a fegyvert és messzire eldopta. Megfogta Astrid vállát és beszélt hozzá.-Mi bajod van vele??
-Csak hogy őt jobban szereted mint engem.-könnyezett a szeme.-És nem bízom benne. Jobban tennéd ha te sem bíznál benne.
-Csak azért szeretem jobban mert kedves és nyugodt, pont az ami te nem vagy,de ha még egy picit is próbálsz magadon javítani akkor meglátom.-felült Fogatlanra és elrepült a sárkánysuliba.Én pedig vissza lopoztam a sárkánysuliba. 
-Jól van mindednki elkészült?-kérdezte Hablaty
-Astrid nem jön?-kérdezte Fafej
-Nem tudom.
-Itt vagyok-jelentettem ki.-Indulhatunk?
-Igen. Astrid majd utánunk jön.-válaszolt Hablaty és elérkeztünk a számkivetett hajóhoz. 
-Sziasztok. Hiányozam?-ért hozzánk Astrid.
-Oh.A sárkány gyöző! Hát itt vagy!. A Melidy szigetről keresek egy elveszett lány. Nem láttad?-kérdezte Alvin.
-Képzeld nem-válaszolt Hablaty
-Pont úgy nézett ki mint aki a lila siklón loovagol. Sőt....TŰZ A LILA SIKLÓSÁRKÁNYRA!!!!Meg vagy elveszett lányka!!-sikerült az első pár lövést kikerülnőm de a harmadik eltalált és hajón landoltam a hálóban Amazonnal-Oh...Hát itt vagy! Most eljössz velünk Számkivetett sziketre.
-Én aztán nem!!-és hasba vágtam hogy elengedjen és sikerült. Felakartam szállni Amazonra de megfogta a coffom és vissza rántott.
-áhhh...Nem menekülsz,hercegnőm!-gúnyólódott Alvin.
-Alvin őt engedd!-állt ki értem Hablaty.
-Hablaty?-lepödtem meg és még mindig húzta a hajamat Alvin
-Ha engem akarsz akkor itt vagyok-tárta szét a karjait-vigyél el ha szerednél de őt ne bánsd!-védeni próbált Hablaty mikor leszállt a hajóra.
-Hmmm....Bármenyire kínálod magad tálcán....De nekem a lány kell!-válaszolt Alvin
-Mért kell neked annyira? Hisz egy sima átlagos lány-értetlenkedett Fafej
-Azért kell mert ő a Melody sziget elveszett hercegnője...és a családjával a fogjaim lehetnek.....-értelmezett minket Alvin
-Mii?? Nálad van a családom?? Szóval még élnek?!-kapcsoltam
-Igen,élnek. És ha látni szeretnéd akkor velem jössz fogolyként Számkivetett-szigetre-húzta meg a hajam hogy erőltessen.
-Ha őt is viszed akkor megyünk mi is!-segíteni próbált Hablaty
-MI??-kiabáltuk kórusban.
-Igen,megyünk-fonta össze a karját Hablaty.-Mert mi vagyunk neki a.....-gondolkodott-...A testőrei!
-Hogy mik??-értetlenkedtünk szintén kórusban
-Igaz ez?-húzta meg a halyam Alvin megint.Hablatyra néztem és bólogatott hogy igen,mert van egy terve.
-Igen,igaz.Ők az én testőreim. Tudod felbéreltem őket,mert nagyon könyörögtek és MINDENHOVA elkisérnek.-magyaráztam meg Alvinnak.
-Mindenhova?-kérdezett vissza Alvin
-Jó mindenhova nem de velem kel lenniük Számkivetett-szigeten is!-engedett el Alvin miközben magyarázkodtam.
-Jól van. De nincs sárkány a szigeten és vannak ám' még feltételek,kisasszony
-Jól van. Állok elébe-tettem karba a kezem egyett értően.
-Mit csinálsz? Ez nincs benne a tervben!-suttogta Hablaty
-Nyugi,tudom mit csinálok. Szöktem már meg ezerszer Alvintól-nyugtattam meg Hablatyot.
-Jól van,hercegnő.-kezde Alvin
-áhh..Tudnál valami más nevet kitalálni mert már unom a hercegnőt-keztem idegesíteni,mert ez volt a tervemben.
-Öhh..oké,de majd később és ne tereld el a figyelmemet!!! Szóval a ,,testőreid" szálljanak le a hajómra és az én embereim pedig bekötözik a sárkányaikat,mert elszöknétek ha szabadok lennének.-folytatta Alvin
-De Alvin! Ők sárkányos testőrök és newkik sárklányon kell ülniük! Ez a parancs.
-Eggyezzünk meg annyiban hogy veletek lehetnekl a sárkányok de nem lovagolhattok rajtuk.
-Jó. Hallodtátok? Leszállás és szálljatok le a sárkányokról!-adtam ki a feladatot és leszáltak. Amazont gyorsan átöleltem és Astrid suttogta:"ezért még kapsz!"
-Így már jobb.
-Örülök neki.Most mond el hogy minek menjek és Számkivetett-szigetre!
-Lesz pár programod...Elöször meg látogatunk pár szigetlakót a te szigetedről aztán vacsorázunk egy vendéggel. Megfelel,kisasszony?
-Elmegy. Ki lesz a vendég?
-Titok-válaszolt Alvin. A szigetre érve elöször megnéztük a cellákat. Néztem a cellámban gubbasztó embereket és könnybe lábadt a szemem. 
-A családom hol van, Alvin?-fordultam az egyik pillantban vissza hozzá.
-Ők máshol vannak. Majd később megmutatom. Addig magadra hagylak aztán majd gyere ki.-válaszolt Alvin
-Jó.-válaszoltam szomorúan. Nézegettem tovább a rabokat. Nagyon elszomorított a látványuk. Egyszer csak megakatt a szemem egy rabon akin csukja volt és így nem láttam az arcát. Közelebb mentem a cella ajtajához, hogy megvizsgáljam az illetőt.
-Te emlékeztett valakire a szigetről-letérdeltem az ajtóhoz.
-Annak nagy a valószínűsége-mély hangján szomorúan mondta.Kicsi arrébb mentem hogy lássam az arcát de akkor rámnézet és elfordult.
-Jankó?-felém fordult és rám nézett.- Te vagy az?!-kérdeztem boldogan
-Igen,én vagyok az!-oda jött ő is a cellaajtóhoz.Kék szeme és Fehér haja volt. A szigetemen a legjobb és egyedüli barátom volt.-Olyan régen láttalak. Azt hittem meghaltál és ezért voltam olyan komor. Hogy kerülsz ide? Téged is elfogtak?
-Én is régen láttalak és azt hitem meghaltál.-könnyes lett a szemem- Hát..fogjuk rá hogy elkaptak,de engem nem fognak bezárni.
-Ennek örülök.
-Én is. Majd kiszabadítalak este a barátaimmal és elviszlek Hibbant-szigetre. Ott lakok egy darabig aztán vissza költözöm a szigetre. Amúgy nagyon kedves barátaim vannak majd megismered őket....
-Rendben örülök hogy jól vagy és jó helyen vagy.
-Bocsanát mindenért
-Én bocsánat,én voltam hülye.
-Semmi baj-a távolban kiabált alvin hogy mennjek- Most mennek kell majd jövök-és megpusziltam az arcát. Értetlenül rám nézett és elvörösödtünk mindaketten.

-Itt vagyok Alvin. Mit akarsz mit csináljak?
-Kezdődik a vacsora öltözz át.-és hozám vágott egy ruhát. Kék volt és egybe ruha. Nagyon örültem neki elhihetitek. Összeráncolt szemmel néztem ahogy elmegy. Egy kis idő után kész lettem. Bementem a vacsora előtt Jankóhoz és megkérdeztem tőle hogy hogy nézek ki. Egy darbig csak nézett aztán megszólat:
-E-egyszerűen káprázatos vagy-elvörösödtem aztán rámosolyogtam és mondtam neki hogy kívánjon szerencsét és elmentem. Beértem a vagyorára mindenki tátott szájjal és csodálkozó arccal nézett. Leültem a hejemre ami Alvin bal oldalán volt és a másik oldalamon Hablaty üllt.
-Jó a rucid-sugta oda nekem.
-Kössz. Régebben mindig ilyen volt rajtam. A vacsora után van egy kis dolgunk
-Mi?
-Találkoztam a legjobb barátommal és légyszi szabadítsuk ki! már megigértem neki
-Jó-Velem szemben egy ismeretlen alak ült.
-ömmm...Meg tudhatnám a becses neved,kedves idegen aki elöttem-mutogattam a villámmal az ismeretlen felé.
-Oh bocsánat,kisasszony. Én Dagur vagyok. Dagur, a tébolyult.-válaszolt
-Értem. Én Kata vagyok...
-Tudom ki vagy. Érted jöttem.
-Mi?
-Igen érted.Elviszlek....-felyezte volna be a mondatát de én belevádtam. Felálltam a székemről és az asztalra támaszkodtam
-Mért akarsz te is elrabolni?? Mért vagyok ennyire értékes???
-Jól van most már leüllhesz-fogta meg a karom Hablaty. Ránéztem és leültem.
-Szóval?
-Hát..te vagy Melody-sziget örököse és megszeretnénk szerezni a szigetedet és ahoz kéne a engedélyed és kényszeríteni fogunk hogy a miénk legyen. Ördögi nem?-vázolta a tervet Alvin.
-Te hatökör! Most elmondtad a tervet amit nem kellett volna!-szólt dagúr és leütötte Alvint.
-Amúgy jó kis terv lett volna ha nem tudtam volna de nem fogtok rá kényszeríteni!-álltam fel és álltam ki a ,,hazámért". Befutottam a cellákba ahová a többiek követtek.
-Na hogy sikerült?-érdeklődött Jankó.
-Jól. Vagyis fogjuk rá.-válaszoltam.
-Ő ki?-érdeklődött Hablaty.
-Ő? Ő Jankó. A legjobb barátom és talán az egyetlen volt,mielőtt nem ismertelek meg titeket,srácok.-bemutattam és Jankó integetett nekik. Takony oda ment a cellaajtóhoz és vázolta vele a helyzetett az ő szemszögéből:
-Figyelj. Eddig még bírlak mert jól nézünk ki,de van egy szabály! Kata az enyém és nem lophatod el tőlem!!
-Ez nem így van, Takonypóc! Ne beszélj be hülyeségeket! Én Hablaty vagyok,Hibbant-sziget örököse.
-Jól van. Elég lesz a bemutatkozásból. Most innen kiszabadítunk eltűnünk innen! Fogatlan ha lehetne,Jankó menj be a sarokba mert hangos lesz.-és fogatlan szétlőtte a ketrecet.
-Ezt meghallodták úgye tudod?-kérdezte lazán Hablaty.
-Igen,tudom.-elővettem a sikló tüskémet és belefújtam.
-Pekh. Ez nem működik-szólalt meg Fafej.- Itt halunk meg.-és ebben a pillanatban berepült Amazon.
-Áhh!! Megfog ölni!-kiáltott Jankó és elbújt mögém.
-Nem fog ne izgulj. Szia,Picim-átöleltem Amazont és felültem rá.-Gyere,ne féjl.-és felsegítettem Jankót. 
-Tudtam mindig hogy merész vagy. De ennyire?
-Csak nyugi,még nem láttál semmit!Amazon tűz! és tűzelt az ajtóra ahol az őrök voltak akik eűlmebnekültek.- Srácok! Hozzátok a sárkányokat és tűnjünk innen!
-Nem kell kétszer mondani-Fa,Takony és Halvér egyszerre mondták.
 -Kint találkozzunk!-és kirepültünk. Dagur és Alvin utánam löttek mert én mindenképpen kellettem nekik. A srácok is megvoltak és ők elindultak.-Várjatok egy picit. Amazon amit gyakoroltunk!-amazon Tűzelt és én nyíllal belelöttem a tűzébe és így tűzes és éles nyilak voltak amit majdnem eltalálták Alvin és Dagurt.-Jól van,mehetünk.-egészen hajnalik repültünk.
-Kedves tőled hogy kiszabadítottál a fogságból-rám nézett Jack(jankó másik neve) és kis hatásszünettel később megszólalt-Köszönöm.-rám mosolygott és én vissza mosolytam rá.
-Nincs mit ez alap dolog. A legjobb barátomért mindent.-Hablaty látta sz egész beszélgetést és szerintem féltékeny lett Jack-re. Astrid látta rajta hogy szomorú ezért mellé repült és rá mosolygott Hablatyra és attól jobb kedve lett ezért vissza mosolygott rá. Mikor vissza értünk Hibbantra egyből a házamba vettem az irány és Jack nálam aludt mert máshol nem tudot meg mert jó barátom.
-Kata,köszönöm szépen. Nem gondoltam volna hogy egyszer még nálad lehetek. Köszönök mindent-és átölelt. Én is átöleltem.
-Szívesen és én se gondoltam hogy egyszer még találkozunk. Jó éjszakát és lefeküdtünk aludni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése