12.rész

Gyorsan beértünk az erdő közepébe. Ott séta közben kibontottam a levelet. Elkedtem olvasni.Ez állt benne:

,,Kedves Els.

Először is Boldog Szülinapot! Másodszor végre vettem a bátorságot és elmondok valamit. Már 2 éve plóbálom megírni ezt a levelet de még nem volt bátorságom. Most van. Figyelj....

Tovább nem tudtam olvani mert kitépte Hablaty a kezemből.

-Héj! Olvastam!

-Hülyeség volt oda adnom. Ne olvasd el.

-Akkor mondd el.

-Nem lehet.

-Mért?

-Mert nem állok készen rá.

-Hablaty. Az első pár mondat elmondta hogy te már 2 éve kész vagy erre. Nem szabad vissza fordulni. Ne add fel. Kérlek. Nem mondom el senkinek.-a kezében szorongatott levélre nézett. Kinyitotta aztán oda odta nekem hogy olvassam el.Szóval így van tovább:

,,csak annyit akarok mondani hogy....hogy.....Az első pillantástól-itt csillogó szemmel olvastam a sorokat-egy fura érzés jön elő amikor veled vagyok vagy látlak. Hangának teljesen igaza volt. Ha veled vagyok teljesen más hogy viselkedem. Gondolom észre vetted.Lehet hogy szerelmes vagyok vagy mi az,de nem tudom. Az érkezésed óta valami szúrja a szívem és ha veled vagyok vagy meghallom a neved vagy a hangod, gyorsabban kezd verni a szívem.  Bár ezt hiába olvasod tudom hogy nem érzel. Guy és Nod társaságában úgy viselkedtél mint velünk. Nem értem,de mindegy is. Szóval csak ennyi.

                                                                                                                     Úgyse olvastad el;Hablaty 

-Én tudom titkolni az érzéseimet.-szóltam fel a levélből mire Hablaty felfigyelt.

-Tessék?

-Csak annyi hogy-álltunk fel-csak annyi hogy én is...-aztán felpillantottam az égre-ÉJFÚRIA-kiabáltam az égre mutatva.-Gyere Hablaty meg kell találnunk!-megfogtam a kezét aztán elkedtem futni miközben őt vezettem. Mikor megérkeztünk elbújtattam magunkat egy fa mögé. -Hablaty pssszt!-suttogtam neki. Láttam hogy rendesen megvolt kötözve.A nemét és a szemét nem láttam. Körül kémleltem hogy nincs itt senki se aztán hátra fordultam Hablatyhoz.-Figyelj. Fuss haza Fogatlanért és haza visszük Hibbantra. Oké?-erre némán bólintott és hazáig sprintelt. Én közben kémleltem nehogy senkise lássa meg.
Hablaty vissza érve borontott Fogatlanért és már indult volna vissza mikor Astrid megszólította.
-Hablaty! Hová mész?
-Ööö...sehová,de sietnem kell!-és ezzel már el is tűnt a sötét égbolton. Astrid értetlenül nézte hogy vajon mi üthetett belé. Közben én oda lopóztam az éjfúriához és megvizsgáltam,hátva van valami sebe vagy ilyesmi. Kis időzés elteltével fogtam magam és elővettem a tőrőm elkeztem elvágni a köteleket. Vagyis elvágtam volna mikor rám mordordult hogy haggyam békén.
-Nyugi. Barát vagyok. Nem akarlak megölni,csak kiszeretnélek szabadítani. Ne félj.-és erre ártatlan nézéssel nézett rám. Az egyik szeme sárga volt a másik pedig lila. Még sohasem láttam ehez hasonlót. Elvágtam a köteleket és abban a pillanatban felállt és rám nézett. Tudtam hogy itt a pillanat és hát gyújtottam a kezem hogy megszelídítsem és a tenyerembe nyomta az orrát. Megszelídítettem és elfogadott barátnak!! Hablatyék nem sokkal később értek ide és mikor hallotta a hangjukat elém ugrott hogy megvédjen. Fogatlan elkezdte szagolgatni. Fogatlan játszani hívta és az másik éjfúria is hancúrozott vele. Hablaty oda lépett hozzám és elégetetten nézte őket ahogy fogócskáznak. Olyan édesek voltak.
-Na és mi a neve?
-Öööö....még nem tudom,de megszelídítettem.
-Gratulálok.
-Köszi.
-Na és hogy menne a repülés?
-Hát nem tudom.-ide hívtam és megnéztem hogy neki nem sebes a farka.-Megvalósítható,de kéne nyereg.
-Nem kell.
-Oké. Az lesz a neved hogy.....Dreamer.(ejsd:dzsrímör vagy dzsrímer)
-Dreamer?
-Más nyelven álmodó vagy álmodozó. Szerintem illik rá.Na gyere Dreamer,megtanulunk együtt repülni.-és ezzel felülltem rá. Az első repülésünk egész jól sikerült,csak úgy szeltük az egetés persze voplt pár bakink is. Sikerült nekem irányítanom. Vissza érve Hibbantra Hablaty oda adta Fogatlan régi nyergét amit Dreamer fog használni.Arra gondoltam hogy ezt azért elkéne újságolni a többieknek ezért összehívtuk őket és Bélhangost és Plépofát a Sárkánysuliba. Gyorsan megérkeztek és elkezték körbe venni Dreamert aminek ő nem örült. Mellette voltam persze. Elém állt és lőni készült amikor rászóltam.
-DREAMER!!-erre nagy szemekkel rám nézett.-Dreamer,ők a barátaim nem kell őket bántani. Minenki kedves ember. Vagyis majdnem mindenki. Szinte mindenkinek van sárkánya.-és ezzel bemutattam a srácok sárkányait is. Közben Plépofa és Bélhangos férre hívták Hablatyot.
-Szóval,Fiam.-csapta össze össze a tenyerét Plépofa.-Mi történt?-kérdezte érdeklődően mire Hablaty felvont szemöldökkel nézte.
-Jaaaa....semmi. Csak megünnepeltük Els szülinapját.
-Ki az az Els?
-Kata.
-Oh már beceneve is van.
-Becenevet montam volna?
-Szóval tetszik.-állapította meg egyszerre Bélhangos és Plépofa.
-Mi???
-Tudod Hablaty,mi is voltunk szerelmesek. Hívd el hozzánk vacsorára.
-Mi van?!?!
-Na bátran.
-Ha te akarod.-már indult vissza mikor megfordult.-Várjunk csak!-tette fel az ujját.-Ezt vegyem annak hogy azt akarjátok hogy randizzak vele?
-Hát...
-Nem!!-és ezzel hátat fordított és visszajött. Még egy jó darabig Halvér elemezte Dreamert hogy milyen inteligens,a lövését,a szárnyát,a farkát és a fogát meg mindenét. Végül mikor már dreamer és elálmosodott visszamentünk. Hablaty elkisért és miután elköszönt adtam neki az arcára egy piszit aminek ott maradt a nyoma. Mielőtt bementem utáénam kiabált.
-Els!-vissza fordultam.-Elfelejtettem mondani hogy még koszosan és szakadtan is jól áll ez a ruha.




-Köszi Hablaty. Jó éjt. Majd holnap mondok valamit.-ezzel becsuktam az ajtót és elmentem aludni. Hablaty boldogan ment haza. Szerencsétlent Bélhangos és Plépofa nem hagyta békén azzalhogy ,,szerelmes"belém és észre vették a rúzs nyomot az arcán. Persze azzal is nyaggatták szegényt.