"Halál hír,,

Sziasztok!

Sajnálom de be fogom fejezni ezt a blogot. LÉGYSZIII NE UTÁLJATOK!! Van oka is hogy miért fejezem be.

Egyik, az hogy, semmi ihletem sincs hozzá. Másik, pedig hogy, kedvem sincs hozzá. Nagyon sajnálom de már nagyon nincs kedvem hozzá. Pedig annyi lett volna a folytatás hogy én elmegyek és Valkánál,a sárkány tolvajnál fogok élni és mikor Hablaty találkozik édesanyjánál akkor a csata után visszamegyek Hibbantra. Kábé ennyi lett volna dióhéjban. 

Deeee nyomon követhettek- HA tetszett ez a blog- mert több blogom is van/lesz. Ezek lennének azok:

• The Night Fury's Life a címe és ezt a blogot egy barátnőmmel vezetem. Igaz még nincs fent része mert kicsit nehéz úgy megtervezni és írni hogy csak távkapcsolatot táplálunk... De ez a blog 2 éjfúriáról szól akik kerülik az embereket és satöbbi.
• We are Sisters. Nos, ez egy más fajta blog. De Httyd-s. a lényeg hogy Astrid testvéréről szól aki próbálja élni az életét a srácokkal. ez már egy terjedelmesebb blog (8 része van eddig). Ezen valószínűleg gyakrabban lenének részek.

Ééés eddig ennyi de amint lesz akor gyorsan felrakom a linket ;) Még egyszer nagyon sajnálom, igazán, de már nem vonzott ez a történet :(

Sziasztok...

Addig is kaptok egy régen látott Amazont ;)

19.rész

(Hibbanti történet senki szemszögéből)

7.napja, hogy Kata eltávozott Hablatyéktól. Hablaty attól az éjszakától kezdve kicsit depressziós lett. Nem kérdés,hogy miért, hiszem elvesztette szíve választottját.

Egy napos reggelen Plépofa gondolta,hogy ebből már igazán elég és felment,hogy segítsen fia lelki bajain. Reggel felbaktatott fia szobájába és bekopogott. Kellemetlenül állt a szobaajtó előtt és várt. Hablaty meghallotta a kopogást és odaporoszkált az ajtóhoz nem is kicsit unottan. Kinyitotta az ajtót és szembe találta magát apja szigorú tegintetével. Lazán oldalra állt hogy beengedje édesapját. Plépofa leült a fia ágyára és összefonta az ujjait és figyelmesen figyelt.

-Még mindig a lány miatt vagy ilyen,fiam?-kérdezte az apja.Fia nagyon sóhajtott majd leült apja mellé.

-Nem tudom. Részben az én hibán és nem is.

-Pontosan hogy is történt az egész?

-Hát mikor kirohantam,ugye utánam jött és megkeresett. Visszahívott, én hallgattam rá és elindultunk visszafelé. És kábé félúton rájöttem,hogy itt van a pillanat amire vártam. Hiszen utánam jött és ez azért jelent valamit.-Plépofa szólni akart de inkább visszanyelte amit mondani akart.-Ezért leszálltam a földre,ahol ő is leszállt. Megkérdezte,hogy mi a baj és ekkor bevetettem hogy elviszem egy romantikus repülésre.Elfogadta és így sikert arattam. Mikor leszálltunk megcsókoltolt-apja elégedetten elmosolyodt- vagyis tulajdonképpen én csókoltam meg aztán ő,de mindegy és ekkor előbukkant Astrid és Takonypóc. Astrid féltékeny lett, hogy Katát is elvittem egy ilyen repülésre és blablabla aztán Kata kiakadt,Takony is kiagadt és így Astrid éa Kata is veszekedett velem és az egyik pillanatban Kata elfutott hogy Astridot is elvittem meg őt is és szerinte ez az én "csajozós trükköm" és én utána szaladtam aztán "üldözés" közben eltaláltak mindek egy-egy hálók. Hozzáteszem a történetek közben Fogatlan aludt.Szóval a hálókat elvitték egy hajóra és ott Dagur volt. Aztán az egyik pillanatban Els elé dobott egy Sikló koőonyát és azt mondta , hogy megölte Amazont. Mert Els hazaküldre Amazont mielőtt elvittem repülni. Els mérges lett és elkezdett sírni aztán egy sárkány bekapta és levitte a mélybe. Jaj, bocsánat megette a sárkány.-mutatta fel a mutató ujját- Én utána ugrotta de a sárkány már elúszott. Aztán Fogatlan kimentett és hazamentünk,majd elmeséltük a szigetén élőknek hogy Els már nincs többé.-mondta szomorúan maga elé nézve.-De elmúlt!-egyenesedett ki-És elment...-esett vissza-De túl fogom élni...-egyenesedett ki-...talán-esett vissza.-esetleg...igen!...vagy még se-így szórakozott magával.
-Jól van értem,fiam! Tudom milyen elveszíteni egy olyan embert akit azelőtt nagyon szerettél...-mondta szomorúan Plépofa és félkézzel átölelte a fiát. Egy darabig ölelkeztek és gondolkoztak,egészen addig míg Plépofa felnem pattant(nem akarta hogy könnyezzen) és elnem köszönt a fiától majd elsietett.
-Na.gyere,Pajti. Ideje kitisztítani a fejünket.-mondta Hablaty Fogatlannak,majd kimentek a friss levegőre. Gyorsan felszálltak. Nem sokáig repültek mikor elsuhant mellettük egy sikló.
-Hééé! Ez meg mi volt?-kérdeztze Hablaty majd hátra fordultak. A sikló,mintha keresne valamit,úgy repült.
-Pajti,ez nem...Amazon!!Gyorsan utána!-kiáltotta majd a sikló után repültek. A nagy üldözés közepette a sárkány hirtelen oldalra zuhant és lerepült a partra. Hablaty és Fogatlan követte őt és elbújtak nehogy meglássa őket a sárkány. A sárkány aggódva szagolgatta a partot. Majd körbe körbe járkált és erősen szagolgatott. Majd felkapta a fejét és elindult a tenger közepe felé repülni.
-Jellemző amazonra,soha nem adja fel,mint Els.-mondta Hablaty,majd követte a sárkányt.Jó darabig mentek majd a sárkány megállt és körül kémlelt. Hablaty is megállt tisztességes távolságban. A sárkány sokat szagolgatott majd a távolba meredt szomorúan.
-Tudod,elment...-szólt neki szomorúan Hablaty mire a sárkány megfordult.
-Nekem is hiányzik,de így a legjobb-erőltetett egy mosolyt az arcára Hablaty. Amazon lehajtotta a fejét miután még egyszer a távolba meredt.
-Gyere,haza viszlek Hibbantra és ott is maradhatsz-javasolva mosolyogva. A sárkány bólintott és vissza repültek...

Hír + MÉG ÉLEK!!!

Sziasztok!

Úúúúúúúgy sajnálom hogy eddig nem voltam, csak vannak okai:

-Sz*r jegy :/

-Nem volt billentyűzetem ><

Hát bocsánat, de tényleg!! :D

De itt vagyok és már elvan kezdve a kövi rész ;)

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Megtaláltam(hála a jó facebooknak) a részeket!!!!
Nézd meg itt!!! itt vannak mind a 26 rész! ÁÁÁÁÁÁ!!!!!! Ezzel elleszek egy darabig :3

Spoiler!!!!

Sziasztok. Ez most kivételesen enm rész hanem spoiler. Sajnálom de muuuuszáj kiraknom. :)
katt ide ha megszeretnéd nézni!! Bocs gyerekek de lelövöm a poént. Sorry :( ééééééés aki nem tudná ma van a race to the edge második felének premier napja!!! Jeeeeeeeey!!!!! Ha tudom akkor hozom a vidiket is ;)

18.rész

Reggel arra keltem hogy fázom.Nem volt meglepő mert kint már nagy hó volt. Elkezdődött a tél. Éljen. Kinézve láttam hogy a közeli folyónál a sárkányok a jeget a tűzükkel próbálják kifagyasztani hogy tudjanak halászni. Átkarolva magam próbáltam melegíteni de nem igazán sigerült. Howl szokásához híven elment regelit keresni,így soká jön meg. Szerencsére volt a barlangban tűz így nem fagyok majd jéggé. A táj hó fehér vpolt. Mindenhol vad sárkányok fagyaszgatták a jeget és ugrándoztak a hóban. Nagyon cuki voltak. a méteres hóban azért kicsit nehéz lesz a rejtvény megfejtésének megtalálása de mindegy. az egyik pillanatban Rókabőr bújt hozzám. Felvettem és ott is hozzámbújt. Fázott. Odasétáltam vele a tűzhöz és leültem elé. Nem sokkal később megérkezett Howl.Rókabőr körbe ugrálta mert látta hogy van nála hal és éhes volt. Howl gyorsan lerakta a halat és elkezdtünk enni. Én alapból jó ropógósra sütöttem. Howl mondta hogy van egy közeli faluahol látott pár nekem való ruhát amit elcsorhatunk,mert azért az nem állapot hogy rövid ujjúba meg szoknyába fokot méteres hóban meszkerálni. Erre rábólintottam mmert igaza volt. Gyorsan megettük a halat és beleraktam Rókabőrt egy korábban fonott kis tarskába majd indúltunk a faluba. Gyorsan leszálltunk egy házmögé ahol kivoltak teregetve a ruhák. Azonnal kiszurtam azt ami nekem kellett. Egy bundás köpeny csukjával,egy hosszabb (kábé könyük fölé érő) ujjú piros póló(amilyen Astridnak van/volt),egy nadrág,egy szoknya és egy fehér mellény ami szintén bundás volt. Gyorsan lekaptam őket és felültem Howlra.Gyorsan és csodálkozva felvettem a köpenyt és ráhúztam a fejemre a csúkját.

Howl:Siess,mert meglátnak!

Én:Jól van,jól van!-és ekkor kikkiabált egy nő a házből.

-Ellopja a ruhánkat!!-és közben felénk mutatott. howllal hátra néztünk és gyorsan elsuhantunk mert már odagyűjtek a falubeli emberek. Menegülésünk közben próbáltak eltalálni de nem sikerült. szerencsére nem fedtem felmagam így nem tudták kideríteni hogy kivagyok. Mázli. Gyorsan visszaértünk ahol sikerrel felöltöztem.

Howl:Csodás vagy ebben a ruhában.-dícsért meg.

Én:Kösz.

Howl:Biztos bejössze majd egy-két fiúnak.

Én:Hagyjál kérlek velük.

Howl:oké.Most hogy senki nem tudja hogy ki vagy,most kimegyünk játszania hóba?

Én:Persze. Menjünk. De előtte vegyétek fel ezeket!-szóltam nekik és hozzájuk tartottam egy-egy sálat.
Howl:ez meg mi?-kérdezte Howl a sálakra értve.
Én:Ezek a sálak. Ezek védik a nyakad a hideg széltől az ilyen időkben. Végnak attól is hogy ne legyél beteg és így eltakarja a nyakad amin keresztűl beteg lehetsz. De lehet hogy ez rátok,sárkányokra nem igaz de inkább féljünk mint ilyedjünk meg.-magaráztam miközben rájuk adtam a sálakat. Rókabőr ugrált,mert tetszett neki.-Látod,Rókabőrnek tetszik.-erre Howl csak elhúzta a száját. Howl fogta magát és kirepült hogy ő meg játszani a nagy hóban. Félúton megállt,mert hallótta hogymegköszörülöm a torkom. visszafordult és még ő volt felháborodva hogy ott állok Rókabőrrel a kezemben és arra várok hogy lejöjjön értünk. Mikor leértünk Rókabőr elkezdett ugrálni meg szórakozni. Mi Howl-lal építettünk egy Hósárkány. Tiszta jó lett. Howl nagyon fellett tőle dobódva.Ennek örültem. Sötétetésig jól elvoltunk. Mikor felmentünk akkor már mondtam hogy ma nincs feladat majd holnap lehet hogy több. Nagyon álmos voltam. Howl tüzet gyűjtott és lefeküdt. Rókabőr még mindig ugrált és kezgetődőtt magával aztán nem sokkal később ő is bealudt.
Így telt a ruhalopos és játszogatós napunk. :)

Teszt

Sziasztok. Itt rövid és gyors teszt. Sok sikert!
https://docs.google.com/forms/d/19DjlJpFEcgQ_ZmM8wBmppufnPS_yOW0Y6hMIiEyLUfQ/viewform?usp=send_form

17.rész

Mikor felkeltem már a Dörgődob elment. Volt mellettem egy kis tűz,hogy melegedjek mert már kezdődött a hideg időszak. Már sötét volt,mert mikor a dörgődob idehozott akkor volt hajnal.Howl se volt ott velem. Gondolom elment ételért. Kinyújtózkodtam majd befontam a hajam mert kesze-kusza volt. Howl nem sokkal később érkezett és kihányt elém halat,majd a lerakott még halat,mert a lábába is fogott. Gyorsan megsütöttem majd kezembe vettem az első rejtvényt. Nagyot sóhajtottam majd kibontottam. A rejtvény ez volt:
,,Hol a viking keresni nem merné,fényénél értelmet nyernél!Keresd a megfejtést hol a sárkány inni tér!"
Jó darabig nézegettük Howl-al aztán végül felnéztem mire Howl hátra lépett az ilyedségtől.
-Megvan! Gyere Howl!-szóltam neki mire felpattantam és szálltunk az éjszakéban. Nehezen jutottunk el de végül sikerült.
-Ott! Oda szálljunk le!-mutattam egy kis patakocska mellé,közben még mindig a rejtvény és egy hozzákapott térképet nézegettem.
-Hol a viking keresni nem merné,fényénél értelmet nyernél!-olvastam kicsit halkan majd oda sétáltam a patakhoz.-Keresd a megfejtést hol a sárk...Ááááá!!-nem tudtam befejezni mert egy Világréme tört elő egy barlangból. Nagyon megilyettem. kicsit hátráltam. Odatartottam a kezem hogy megszelídítsem. A sárkány gyöngéden leszállt és odatartotta az orrát a kezemhez. Howl nagyon vicsorgott és morgott rá.-Nyugi,Howl. Nem bánt.-mondtam.-...Hol a sárkány inni tér. Vagyis a patakban!-mutattam a patakra és odamentem. A kétsárkány is odament. elkezdtem nézegetni a világító algát,mert ebből iszik a világréme és ettől lesz világító. Nézegettem a patakot.
-Ott!-kiáltottam és beleugrottam a vízbe. A sárkányok csak értetlenül néztek majd odasétáltak hozzám. Én kidobtam a patakból egy ládát pont a sárkik elé amitől a Világréme felrepült és Howl pedig hátra ugrott.Felültem a vízből és rajuk néztem.

Aztán elnevettem magam. Mindketten visszajöttek és szagolgatták a ládát. Kimásztam és ráztam a csurom vizes hajam(kiesett belőle a gumu,ígyhát ki van engedve). Kicsavartam a ruhám és leültem és a kezembe vettem a ládát. A Világréme elkezdte nyalogatni az arcom mire Howl ráüvöltött. A Világréme kicsit megilyedt így abba hagyta és lefeküdt mellém és a fejét a vállamra rakta. Howl ideges lett. Közben elneveztem a Világrémémet Light-nak. Kibontottam a ládát. Volt benne egy fekete nyaklánc és egy rejtvény. A nyakláncon volt egy kis papír. Út mutató. Gondolom. Elolvastam a kis lapot.
,,Gratulálok,Kata! Ügyes voltál,hogy megszerezted a nyakláncot. Ezt a nyakláncot vedd fel és soha ne vedd le. Ez a nyaklánc teljesen a nyakadra simul de nem fújt meg. E nyaklánc segítségével érted a sárkányok nyelvét. Fontos;senkinek se mondhatod hogy érted a nyelvüket és ha ne adj Thor leveszed,akkor is csak ha rajtad van akkor érted. Ha más viseli,ő nem érti. Sok sikert a következőhőz. Ha megtaláltad mindet,gyere hozzám és majd útba igazítalak. Az éjjeli Tolvaj,barátod"
Gyorsan felvettem és igaz. Értettem amit Light motyog álmában. Arany szive. Épp arról álmod hogy fürdik a tengerben. Ó istenek. Howl pedig nekem háttal feküdt és arról motyogott,hogy ha Light bántani mer akkor megeszi. Oda mentem Howl-hoz és megpaskolva a hátát megszólítottam.
-Howl? Szerinted menjünk tovább vagy majd holnap?
Howl:Nem tudom. Kérdezd meg Light-ot!-mondta bosszúsan.
-Ó ugyan. Light csak segített.
Howl:Miben?
-Na jó,semmiben. De ő csak egy egyszeri barát. Te vagy a sárkányom. És a tojás. Amit a barlangba hagytunk!!
Howl:Megérdemelted.
-Howl! Vissza kell mennünk!-mondtam majd odafutottam Light-hoz és felébresztettem.-Light! Nekünk mennünk kell. Sajnálom,de majd még találkozunk! Szia.-hadartam mire csak nézett és letette a fejét(biztos álmos volt)és visszafutottam Howl-hoz és felpattantam rá.-Mehetünk.-és jó gyorsan vissza mentünk. A barlangban felkaptam a tojást.-Holw. Ez abarlang nincs túl lent?
Holw:Hogy érted?
-Hát nem fog itt egy sárkány vagy akármi betörni? Vagy könnyen megtalálak.
Howl:Ó én tudok egy jó magas barlangot! Elviszlek.
-Oki-gyorsan a tojással felültem és elrepültünk egy nagyon magas barlangba.-Wow! Ez tényleg nagyon magas. Itt jó lesz. Howl! hozz kérlek hozz tűzifát! Nagyon mocorog a tojás. Ki fog kellni!-Howl gyorsan elment. Hozott halat és fát. Gyorsan csináltam tűzet és vártuk a kis sárkányt. Howl a tűz túl oldalán feküdt. Az egyik pillnatban szétrobbant a tojás. Én a nagy hatástól hátra estem. A tojás helyén egy kis sárkány feküdt.Oda mentem négy kézláb és odanyújtottam a kezem. A sárkány rám nézett. Olyan cuki voooolt!!!

Így nézett ki. Olyan édi. Odaugrált hozzám és belefeküdt az ölembe. Felnézett és valamit mopndott,nem értettem. Howl ide sétált és ránézett. Kihányt neki halat amit a kissárkány jóízűenm elfogyasztott.
Howl:Mi lesz a neve?-kérdezte én pedig a kis siklóra néztem aki már a lábamon szúnyókált.
-Hát....Rókabőr.Angolul Foxfur. Szerintem illik rá.
Howl:Szerintem is.-Már nagyon késő volt. Megfogtam a kissárkányt és felemeltem. Oldalra feküdtem és mellém raktam. Rókabőr odabújt hozzám. A karommal átöleltem. Howl is odafeküdt. Így aludtunk el.

16.rész

A dörgődob szájában majdnem megfulladtam. Több okból is. De mikor kirepült a vízból elrepült egy barlanghoz ahol leszállt és kiköpött. Mikor kiköpött elkezdtem köhögni és próbáltam felállni vagy legalább felülni de nem sikerült mert nem volt erőm hozzá. Gyenge voltam. Nem csoda,majdnem megfulladtam. A próbálkozás után a hátamra feküdtem és egy kicsit pihentem és kifújtam magam. A kezemet széttértam. Az egyik pillanatban a dörgődob rám nézett(fölém) az egyik oldalamról a másikról pedig egy lila,kék szemű sárkány. Nem tudom milyen sárkány lehetett. Gyorsan feltámazkodtam vagyis felültem. A két sárkány értetlenül néztek rám. Értelmes szelíd sárkánynak tüntek. Az ismeretlen sárkány nagyon fúra. Nagyobb volt mint a többi de nem óriás. Lila volt az egész teste. Csak 2 lába volt és mint az Ölvész és a Szörnnyennagy Rémség a szárnyaival járt. De volt neki még egy szárnya a "járós" szárny felett. 2 pár szárny?? Aztaaaa!! Felálltam oda sétáltam az ismeretlen sárkányhoz aki totál nyugodtan nézett rám mintha már ezer éve megszeliditettem volna. Oda tartottam a kezem hogy megszelídítsem és az orrát a tenyerembe nyomta. Olyan csodás volt! *-*

Így nézett ki. Volt a "taraja" egyik kinővésén egy levél. Rá volt kötve. Levettem és elkezdtem olvasni.A két sárkány a két oldalamon nézte a levelet mert mivel olvasni nem tudtak. Tiszta barátságosak voltak még akkor is ha az egyik majdnem megölt a másiktól megmajdnem szívrohamot kaptam. 

,,Szia Kata!

Szörnyen röstellem hogy majdnem megfulladtál de ideje elkezdeni a feladatokat. Amúgy meg majdnem megöltek volna ha a hajón hagylak. Még egyszer bocsánat a Dörgődobért. Csak ez volt a legbiztonságosabb. Ha a levegőben ment ki akkor lelötték volna és belefulladtok a vízbe. Szóval most biztos azon agyalsz hogy,hogy került oda és minek van ott a másik sárkány. Nos,mivel Amazont sajna lelötték ezért kell egy másik sárkány a feladatokhoz míg a másik érett nem lesz.-ekkor jöttem rá hogy otthagytam Hablatyéknál a tojásom. a fenébe! Na tessék rám bíznak egy tojást én meg elhagyom. Gratulálok magamnak.-Tudom hogy elhagytad a tojást. A lila sárkány elhozta neked.-rá néztem a másik sárkányra aki ide görgette a tojást. Megköszöntem és megsimogattam az álla alatt. Ennek örült.-Ez a sárkány egy Viharvágó. Sokkal nagyobb mint a többi és biztos észre vetted a másik pár szárnyát. Ez a sárkány a tiéd. Lány és körülbellül veled egy idős. Nevezd el. Ezek a sárkányok nagyon okosak és értelmesek. Nekem is ilyen sárkányom van. Az ő neve Felhőugró és ő a te sárkányod apja.-rá néztem a Viharszelőmre. Már lekuporodott és elaludt. Olyan édes volt.-Szóval itt a másik levél és kedz el a feladatokat. Ez az első relytvény. Amit megtalálsz azt hordanod kell egész életedben. Ez fontos! Ha megfejtetted a rejtvényt az ajándék mellett találod a következő rejtvényt. Sok sikert.

Sok sikert:Éjjeli Tolvaj"

-Na jól van srácok. Már késő van. És fáradt vagyok. szerintem feküdjünk le és majd holnap elkezdjük. És neked pedig nevet fogok adni.-álltam a Viharszelőm elé. -A neved...pedig....az ..lesz hogy....Howl!-erre a sárkány kicsit megilyedt. Hangosan mondtam.-Jaj,bocsi. A neved ezentúl Howl.-és megsimiztem az arcát mjad lefeküdtünk aludni.

Útmutatás

Sziasztok.

Nos,vágjunk a közepébe. Most van az amikor én úgye elhalálóztam és eredetileg vége a történetnek. Most következik még csak a java. Nem árulok egy semmi olyat csak annyit hogy sok változásnak nézek(nézünk) elébe. Lássuk csak mi történt a halálom előtt:

• családi titok
• sírás
• megértés
• Hablatyéknál vacsora
• Romantikus repülés
• Csók
• Lebukás
• Árulás
• Kiborulás
• Menekülés
• Elkapás
• Újabb sírás az elvesztett sárkányom miatt
• "HABLATY,SEGÍTS"
• megettek.

nos,annyit árulok el hogy tovább élni fogok és egy barlangban élem tovább életemet mielőtt elmegyek a "Éjjeli Tolvaj"-hoz és elnem mondja hogy mi a végzetem. Amazon elvesztése után lesz még egy sárkányom. Még nem tudom hogy milyen. A ládában kapott tojás az. Így néz ki:

Ez egy sikló tojás. Hurrááá!!! De mivel kell egy sárkány hogy keressem a dolgaimat,az Éjjeli Tolvaj küld egyet nekem. Azt nem árulóm el hogy milyet majd meg látjátok :)

Lesznek majd részek az én szemszögemből meg lesznek részek Hibbantról Hablotytól.Persze senki nem tudja hogy élek ezért titokban kell tartani. Ezért lesz nehéz. Még az is nehéz lesz hogy ne mutassam ki az Éjjeli Tolvaj előtt a Hablaty iránti érzelmeimet. Senki nem tudhat semmit.

Még egy dolog. Miután az utolsó feladat véget ér,az Éjjeli Tolvaj barátom, átváltoztat. Már van egy vázlatom hogy miléyen leszek de azt nem mutatom meg :) Hihi gonosz vagyok :D Ha valakinek valami kérdezni valója vagy mondani valója van,irjon megjegyzést vagy mailt ;) Ja és új cím lesz éj új kép :D
R.I.P Amazon :(

15.rész

Hablatyék épp a Sárkánysuliba voltak amikor megláttak. Hablaty messziről integetett boldogan,de elszomorodott mikor látta hogy Amazon hátára vagyok borulva és Amazon magában röpköd. Szomorú volt hogy én is szomorú vagy. Mikor Amazon odaért hozzájuk felkapta Hablatyot elindult egy hegyfelé. A többiek és Fogatléan csak fura arccal nyugtázták Hablaty "elrablását". Fogatlan még utánunk is futott. Amazon kirakott minket a hegyen egy barlangba,jó magasan majd lerepült Fogatlan mellé és megtárgyalták,hogy Hablatynak nem lesz semmi baja csak beszélek vele.
-Mi történt? Mi ez?-kérdezte Hablaty.
-Csak olyannal akartam lenni aki megért.
-Ó. Mi történt?-odalépett hozzám és rátette a kezét a vállamra. közben elkezdett csöpörögni az eső.
-Hát...csak...annyi hogy...-megfordultam és átöleltem majd kiengedtem minden érzelmet magamból,vagyis elkezdtem sírni. Hablaty megértően halgatott majd átölelt.-Mindenki ellenem van. Most kellett ám elmondaniuk hogy az igazi szüleim meghaltak és hogy hanga s-sohasem volt a nővérem.-mondtam majd egyre erőteljesebben kezdtem sírni. Azért csak Hablaty jött velem mert előtte nem voltam szégyenlős. Vagy 1,5 óráig meséltem neki a bajaimról és ő csendben hallgatott vagy egyet értett. Mikor abba hagytam megszólalt.
-Nem volna kedved ma nálam aludni? Csak hogy ne legyél egyedül ilyen esemény után.
-Nem fogják férre érteni a többiek?
-Csak nem.
-Na és apád?
-Ő sem. Csak barát.-és elmosolyodott. Én persze rábólintottam majd érzelmesen átöleltem
-Köszönöm,hogy velem vagy,Hablaty. Gyorsan hazakisért és megvárt míg bepakolok. Ezzel viszonylag gyorsan megvoltam. Elköszöntem Amazontól (mivel ő nem jöhet el) és felkaptam a tojásomat,majd elmentünk Hablatyék házába.
-Jó napot!-köszöntem miután beléptünk az ajtón. Bélhangos is ott volt és Plépofával értetlenül néztek olyan "mit keres egy lány az én tizen éves fiamnál?","Hablatynak barátnője van?" arckifejezéssel. Bélhangos értetlenül és lefagyva felemelte az épp kezét és lazán oldalra biggyeztette. Ez volt egy integetés. Hablaty mondta hogy menjek fel a szobájába. Felmentem. Közben Bélhangos és Plépofa is nézett ahogy szedem a lában a lépcsőd. Mikor felértem oda fordultak Hablatyhoz.
-Mit keres egy lány nálunk?? Főleg a szobádban?!-kedzte Bélhangos mintha az apja lenne.-Úgye tudod hogy még fiatal vagy?
-Nem,Bélhangos nem tudom képzeld el. Nem azért vamn itt. Nagyon szomorú és ilyenkor képes akár magát is megölni.
-Milyen lány ez?
-Kedves,harcias,szép,aranyos...-kezdte Hablaty ábrándozva. A két felnőtt megint összenézett olyan "szerelmes és még nem mutatta be nekünk?" arccal.
-Jól van,Rómeó elég lesz. Be is mutatod majd nekünk?-kérdezte boldogan Plépofa.-Úgyis mindjárt vacsora.
-Jaaa,persze.-aztán felfutott a lépcsőn. Benyitott a szobájába ahol azon talált hogy a jegyzet füzetét nézegetem. Telistele volt rajzokkal. Volt közte a csapatról,örült sok Fogatlanról...és...és a végefelé fiesett valami. lehajolt hogy felvegyem. Felvettem és megnéztem mi az. Egy levél és sok összehajtott rajt. Mikor nyitottam volna ki meg láttam a levélen egy szót. "Els" Ennyi volt rajta. Már majdnem kinyitottam a rajzokat amikor Hablaty odajött hozzám és kivette a kezemből és olyan magasra tartotta hogy ne érjem el.
-Én ezeket most elveszem.-szólt.
-Naaaaa!-nyavalyogtam és nyújtózkodtam a lapokért. Esélytelem volt. Hablaty sokkal magasabb nálam,de megpróbáltam. Nyújtózkodtunk és közben Hablaty hátra lépegetett. Az egyik pillanatban megbotlott az ágyában és hátra esett az ágyra. Én pedig rá. Nem volt ám ciki,áhh nem. Teljesen rá estem hogy a fejem a mellkasán volt. Ezen persze nevettünk. Én valahogy úgy voltam hogy pont a szemébe tudtam nézni. A nevetgélés után egymásra néztünk. Egymás szemébe. Nem is tudom mit éreztem. Romantikát,biztonságot és szerelmet. A szívem hevesen dobogott.
-HABLATY!!-szólt fel bélhangos a lépcső felénél. Gyorsan lemásztunk egymásról(fú de hülyén hangzik) és Hablaty felült az ágyára és az újait tanulmányozta mintha olyan fúú de érdekes lenné én pedig oda mentem fogatlanhoz mintha játszanák vele. Fogatlan nem álcának vette. Elkezdte nyalogatni az arcomat és letepert a padlóra. Nagyon élvezte. Én pedig csak nevettem és mondogattam hogy hagyja abba. A hajam közben menthetetlenül szétjött. Így hát egyszer az életben kiengedtem. Vagyis kiesett a gumi, így kiengedödőtt. Mikkor Bélhangos beért a szobába mindannyian felnéztünk a fontos tennivalónkból. Ekkor fogatlan abba hagyta a nyalogatást és jó sárkány módjára ártatlanul leült. Én meg ott henteregtem kusza hajjal és nyálas arccal.
-Csak szólni akartam hogy kész a vacsora. Hablaty!-mutatott Hablatyra mire felnézett.-Hozz a barátnődet is.-majd leindult a lépcsőn.
-Ő nem a barátnőm!!-kiabált utána aztán rám nézett. -Az előbbi "baleset" nem történt meg.
-Persze. Kicsit furán néznének ránk. Mert fiatalok vagyunk és még nem is járunk,igaz?-fordultam hátra miután már vagy 5 lépcsőfokot léptem.
-Hát,persze. Te nem vagy a barátnőm...
-Így van. És te nem vagy a barátom.
-Így igaz.-és már le is értünk a lépcsőn. Fogatlan is már leért. Gyorsan indultam egy szék felé hogy leülök. Bélhangos gyorsan elém ért és kihúzta nekem a széket.
-Köszönöm,Bélhangos.-és miközben betolta a székemet rá nézett az ülő Hablatyra olyan "illedelmes viking ezt teszi a barátnőjével". Hablaty motyogott egy "hiszen nem is barátnőm" félét. Bélhangos amolyan "lehetne. Kedves lánynak tűnik" nézéssel nyugtázta miközben hátra dőlt a széken és a fogai közül kapart ki valami maradékot. Hablaty vette a lapot és felállt segíteni Plépofának tálalni az ételeket. Mikor oda adta Hablaty nekem olyan "tessék. erre gondáltál" mosolygós arcal nézte. Bélhangos csak bólintott. Ezek elvoltak ketten úgy tudatallatiban. Elkezdődött a vacsora.Hal volt valami nem tudom miben. Fogatlan egész végig mellettem ült és nézte ahogy eszek. Közbe-közbe átvándololt Hablatyhoz aki turkált a tányérjában és gondolta majd kilopja onnan és megeszi. Nem jött össze.
-Nos,Kata.-kedte Bélhangos.
-Igen?
-Melyik a kedvenc fegyvered?
-Na de Bélhangos! Nem illik egy ilyen hölgytől kérdezni ilyet.-mondta Plépofa mire Bélhangos kb így reagált:

-Na de na!! Attól még hogy hölgy attól még tudnia kell harcolni!!-én csak kapkodtam a fejem köztük.-Na? Melyik?
-Ööö...Talán az íj...vagy a kard.
-Tudsz karddal harcolni?-kérdezte csillogó szemekkel.
-Fogjuk rá.
-Ide nézz,fiam! Ilyen lány se terem mindenhol!!-mondta boldogan Plépofa. Én a szám elé tartva a kezem kuncogtam egy sort. Hablatynak olyan égő volt hogy beleverte a fejét az asztalba.-Na és milyen Hablaty?
-Mi? H-hogy érti hogy milyen?
-Hát hogy mi tetszik neked benne hogy jártok?
-N-nem járunk.
-Na jó nekem ebből elég. Szóljatok ha végre vége a beszélgetéseteknek.-elege lett ésd fel ült Fogatlanra majd kirontva az ajtón elrepült. Plépofára néztem olyan "utána mehetek?"nézéssel. Lazán bólintott. Kirohantam Amazonért és villámgyorsan elkezdtük keresni Hablatyot.
-HABLATY?! HABLATY?!-kiabáltam. Végül meglett. Egy szikla szélén üldügélt a lábát lógatva. Mikor leszálltunk odasétáltam hozzájuk.-Bocsánat,nem akartam hogy elmenj.
-Nem te vagy a baj. Már lerágott csont.
-Mi?
-A te témád. Úgyértem hogy azt magyarázom már nekik mióta hogy nem járunk de azt hiszik.
-Értem. Gyere menjünk vissza.-mutattam a hátam mögé. Közben már le ültem mellé.
-Hát jó.-felálltunk és felültünk a sárkányunkra. Hablaty egy időután leszállt. Én is leszálltam Amazonnal.
-Mi a baj?
-Olyan szép ma este a hold. Nincs kedved repülni vele eggyet. Vagyis velem Fogatlanon?-mondta kicsit zavartan és elvörösödve.
-De volna.-mondtam aztán felszálltam mögé. Amazont pedig hazaküldtem.Felszállás előtt kiengedtem a váll alatti hosszúságú hakjamat. Felszálltunk a majdnem a felhőkig. Épp ha kinyúzkodok akkor elérem őket. Nem állhattam ki hogy ki ne próbáljam ki. Olyan jó volt. Aztán vissza egyenestem és átkaroltam Hablatyot. Ránézett az összekülcsölt kezeimre majd elégedetten visszanézett. Most pedig felmentünk a felhők főle. Már 2 éve van sárkányom de még ilyen helyen nem is voltam. Láttuk a sarki fényeket. Olyan romantikus volt. Egyszer gondoltam egyet és átkulcsolt kézzel ráhajtottam a fejem Hablaty vállára. Olyan biztonságba éreztem magam. Ő elégedetten először rám majd Fogatlanra pillantott. Fogatlan olyan "ugye megmondtam" mosollyal nyugtázta. Ott pent a magasban olyan szép volt minden. Pedig csak egy holdi repülésről volt szó :) Ez több volt annál. Romantikus volt,káprázatos,lélegzet elállító de legfőképpen romantikus. Még jó sokat repültünk. Volt közben pár laza zuhanás,pár laza forgás és minden ami csak ilyen "Romantikus Repüléshez" kellett. Repültünk egész közel a vízhez is. Bele is érintettem a vízbe a kezem. Az is csoda szép volt. Mikor már Fogatlan kedzett elfáradni leszálltunk a partra.
-Köszönöm,Hablaty,a randit.
-Mi? M-milyen radit??-én olyan "tudom hogy annak szántad" nézéssel néztem.
(innentől nem az én nézetemből irom hanem Hablatyéből.)
Nagyon romantikus pillanat volt. Na jó. Tényleg annak szántam. De bevallom. Sikerrel jártam. Bár ezt a módszert használtam Astridnál de ez most már.
-Öööm várjál!-elővettem Fogatlan nyeregtáskájából egy csodálatos virágot.-Tessék.-fogtam a haját és beletűztem a virágot. Míg csodálatosabban nézett ki engedett és virágos hajjal.
-Köszönöm.-mondta és közelebb lépett majd arcon puszilt. Mikor visszaegyenesett Fogatlanra néztem. Gondoltam hogy most van itt az ideje hogy bekövetkezzen az amire a meglátása óta tervezgetek. A csók. Fogatlan felnézett(szerintem aludni próbált) és bólintott majd visszatette a fejézt a földre.-Tudod,Hablaty ez a rep...-nem tudtra befejezni mert megfogtam a derekát és magamhoz húztam majd megcsókóltam. Sikerült!! Végre! Amit már évek óta tervezgetek sikerült!!Gondoltam hogy emlékezetes legyen ne legyen rövid. Mikor abba hagytuk még azért magadhoz tartottam és úgy néztük egymást. Gondolt egyet(Els) és átkarolt a vállam a nyakamba ugrott(!!) és újra megcsókólt. Majd mikor szétváltunk még átölelt. Jó elősen ölelt mintha búcsúznánk.
-Hablaty. Én...nem lehetek itt többé veled.
-Mért?
-Tudom hogy most vetted a bátorságot és kiadtál mindent amit bent éreztél irántam,de elkell mennem. Meg kell tudnom hogy ki vagyok.
-De te Els vagy! A barátnőm!-erre a szóra felcsillant a szeme majd elkezdett könyezni.
-De...semmit nem tudok az életemről! Onnan vagyok noirmális ember amióta veletek vagyok. Azóta egy senki nem voltam. Megkell tudnom hogy hol születtem és hogy Kata-e az igazi nevem mert az se biztos. Nagyon sajnálom,de muszáj. Igérem majd egyszer visszalátogatok.-erre átöleltem és simogatni kezdtem a haját. Nekem is könyezett a szemem. Végre mikor már "járni" szeretnék vele erre elmegy.
-Nem te vagy a többiek a hibásak. Csak érzem hogy nem tudom hova tartozom.
-Teljesen megértem. Menj csak.-erre lesutotte a szemét. az egyik pillanatban megmozdult a bokor. Eléáltam mintha megvédeném a semmivel mivel fegyver senkinél sem volt (romantikus repülésre minek?? végül is randinak szántam)Fogatlan meg aludt. Remek. A bokorból Astrid és Viharbogár lépett ki.
-Lám,lám...Mit csináltok itt?-kérdezte.
-Semmit.-kezdtem hátrálni de Kata megbotlott valamibe és hátra esett én meg megfordulva hogy lássam mi történt rá estem. Éljen ez az este!
-Hú de ciki-suttogta mire én bólintottam. Hát persze. Astrid előtt ráesni egy lányra aki nálam sokkal fiatalabb kicsit sem volt égő.
-Áhá! Tudtam! De mért őőőő!!-ugrott ki a bokorból Takonypóc.
-Ti mióta vagytok itt?-kérdeztem miközben felsegítettem Els-t.
-Ó...csak az ÉN romantikus repülésem óta!!-mondta idegesen Astrid.
-Mi?-kérdezte Els.-Mi az hogy Astrid romantikus repülése?-kérdezték egyszerre Takonypoccal Els.
-Gyerünk,Hablaty,mondd el!-tette karba a kezét Astrid.
-Mi folyik itt?-kérdezte Els kisé idegesen. Én a hajamba turtam.
-Csak annyi hogy ENGEM vitt el először még a feltúnésed ELŐTT ilyen romantikus repülésre!!!-kiabált Astrid.
-Fúú de izgi-dörgyölgette a kezét Takonypóc.
-Mi van??!?!-kérdezte Els.
-Igaza van.-mondtam szomorúan mire a Astrid elégetetten karba tett kézzel figyelt és Els pedig kissé idegessen.-Tényleg Astridot vittem el még akkor amikor megszelidítettem Fogatlant és beakartam véágódni neki. Mondjuk sikerült. Kaptam tőle egy csókót,de az már a múlt!!!
-Szóval,tényleg. Úgy látszik hogy neked ez a csajozós trükköd?!?! Elviszed a lányokat egy romantikus körútra Fogatlanon az éjszakába aztán kapsz tőlük egy csókót!!!!-mondta Els nagyon idegesen. Azt hiszem most tört szét a szívem.
-Nem!
-Csak úgyan. Akkor mért volt az hogy ugyan azt a jelenetet játszóttad le velem és Astriddal is?!?!! Attól még hogy Fogatlanon repülni az éjszakában tényleg romantikus,mért nem tudsz mondjuk nem is tudom elvinni egy randin például sétálni vagy esetleg piknikezni vagy bánom is én hova de ne ugyan azt látszd le minden lánynál!!!!!
-Jól van Kata álléj le!-förmedtem rá.
-Mi?? Én áljak le? Te egy....kereste a szavakat idegesen de nem találta. Astridnak kezdett tetszeni ez a jelenet. -Jobb is hogy elmegyek!-mondta majd idegesen elviharzott. Szomorúan néztem ahogy elmegy de igaza volt. Astrid oda jött mellém de én csak ránéztem majd Els után futottam. Takony és Astrid is utánam futottak hogy megállítsanak. Els mikor hátra pillantott elkezdett olyan gyorsan fotni mintha puskéából lötték volna ki. Nem sokáig tartott a hajsza mert az egyik pillantban eltalálta egy háló Els-t és elelsett. Nem tudott kijönni. Utána minket is elkaptak. Remek,még vaklami?! Kijött értünk pár nagy darab ember és bevonszolt egy hajóra. a hajón kibontottak minket és megkötözték a kezünket a hátunk mögé majd térdre kényszerítetettek. Rá néztem Elsre(mellettem volt) és elkapta a fejét. Na igen. Mostmár végleg végem. Dagur állt meg egyszer csak előttünk.
-Jé! Hát ti mit kerestek itt? Csak nem Hablaty elvitt valamelyik lányt egy romantikus repülésre?
-Én voltam az áldozat.-suttogta Els.
-Oh mért vagy ilyen szomorú?
-Nem szomorú vagyok hanem dühös!!
-Értem. Hát akkor remélem szépen elbúcsúztál amazontól mert nem látod többé.-és Els elé dobott egy sikló koponyát.Els annyira elsirta magát hogy még soha nem láttam ilyennek a szülői baj miatt sem. Dagur gúnyosan nézett a síró Elsre. Vagyis a barátnőmre. Vagyis az exemre? Most mi van??  Az egyik pillanatban Els-t megragadta egy vízből fekjövő dörgödob és megette. Akkor végleg szétestem bellül. Megette egy sárkány. A szemem előtt. A sárkány miután megette leúszott a vízmélyére. Mielőtt megette Els ennyit mondott,vagyis kiáltott:
-HABLATY,SEGÍTS!!!!!!-ennyi volt. Akkor mikor a sárkány lerepült a vízbe felálltam és valahogy szétszakítottam a kötelet és beugrottam a vízbe érte. A hajón lévő emberek nagy szemekkel néztek. Hát hiába. Mióta itt él(t) Hibbanton Els azóta teszek magamra hogy bejöjjek neki. Egy darabig sikerült követni a sárkányt aztán már nem birtam, elfogyott a levegőm és elájultam. Szerencsére Fogatlan(nem tudom hogy talált rám)kimentett. Gyorsan kimentettem Astridot és Takonyt aztán elmentünk Hibbantra ahol Astrid és Takony elmondták a halál hírt. Én pedig Elmentem Melody-szigetre(Els régiotthonára) és elmondtam hogy meghalt. mindenkit megviselt a hír. Nodo,Guy és Hangát is szint úgy. Haza érve elmondtam apámnak és Bélhangosnak hogy mi történt. Ők is nagyon sajnálták,mert szerintük nagyon szép és kedves lány volt. Felmentem a szobámba és megfogadtam hogy sohatöbbé nem mutatkozom a külvilággal mert minden Els-re emlékeztet és így legalább nem kinzom magam. Persze én is sírtam otthon a szobámban,mert úgye hiányzik és én vagyok hibás mindenért és ez nagyon bánt. A büntudat megis ölhetne engem is.
"Mindenki emlékezzen Els-re a Páratlanra!"Ez vírít a szobám ajtaján. Megfogadom hogy míg élek megkeresem. Igérem!

14.rész

Elindultam és csak repültem és repültem.Persze velem volt egy Rettenetes rém amit még nem tudom mikor kaptam. Időközben megláttam Kalmár Johann hajóját és leszálltam rá.

-Ó! Thor szakállára! Ne ilyezgessen,kis asszony. És fékezze a jószágát.-*száj elé tartott kuncugás közepette*

-Bocsánat,Johann. Csak azt hittem hogy van valami nekem való a hajódón.

-Hát..Van!-kiálltott és eléhozott egy nagy ládát.

-Mi ez? Ez mind az enyém?

-Igen. Van rajta egy levél és a küldője közölte velem hogy csak is egyedül bonthatod ki és először a levelet olvasd el.

-Oki. Köszi.-és Amazon felvette a lábával a nagy ládát és haza vittük.

*közben Hibbanton*

-Sajnálom srácok hogy ilyen sokáig tartott de...hol van Kata?-üdvölte a srácokat Hablaty.

-Haza ment Melody szigetre. Itt hagyott minket. Jellemző.-monta Kőfej.

-Most ezzel mire célzol?

-Mivel?-erre a kijelentésre Hablaty a homlokára csapott. Leült és írt egy üzenetet majd felkötötte egy Rettenetes rém lábára és elkülte hogy keressen meg.

-Mit csinálsz?-kérxezte Astrid.

-Csak üzenek neki,mert mondani akarok neki valamit.

-És mit?

-Magán ügy.-monta mosolyogva.

*közben velem*

-Ah! Légi posta.-oda ért hozzám a sárkány és elolvastam a levelet aztán gyorsan válaszoltam. Az én kis Rémem olyan "mit üzent? Mit irtál neki?" kifejezéssel nézett.-Csak kérdezte hogy mikor jövök és irtam neki hogy nem mostanában.-Időközben megérkeztünk Melodyra. Nod és Guy köszöntött. Elkisértek Anyukámhoz aki kb 3 óra alatt beszámolt mindenről majd elengedett a szobámba ahol kibponthattam az ajándékom. A levelen ez volt:

"Kedves Kata!

Tudom,hogy lövésed sincs hogy ki vagyok de nem baj. Csak hidd el amit mondok. a lényeg. ŰTéged kiválasztott egy sárkány,mert úgy gondolta te alkalmas leszel rá. Hogy mire? Te védenéd meg a sárkányokat. Mielőtt többet mondok nyisd ki a ládát.-kinyitottam.-Látsz benne egy kissebb dobozt. Azt vedd ki.-kivettem és kinyitottam.-Ezt a tojást kikell keltened és nevelned kell. tudom,hogy van már sárkányod te Amazon túl idős és nem tud sokáig veled maradni,ezért kell őt nevelned. A dobozban találsz még pár rejtvényt. Ezeket ha megfejtetted kapsz majd mindegyik végén egy ajándékot és azt hordanod kell örökre. Ezek nagyon nehezek és szigorúan csak is egyedül vagy Amazonnal és a kikellt sárkánnyal teheted meg. a abarátaidat hadd ki ebből! Senki nem tudhat róla! Ez fontos. Minegyik ajándéknál ott van a következő ajándék rejtvénye. Ha megfejtetted a 3.réjtvényt akkor el kell jönnöd a levélben megírt helyre. Ezen a helyen én leszek én tanítani foglak. Majd kapni fogsz út közben egy totemet és ha nálam lestzel elmondom mi lesz annak a feladata. Még egyszer:Soha senkinek ne mond el!!

                                                                                            Várlak:Éjjeli Tolvaj"

Miután végig olvastam a levelet tűdődve néztem hol a levélre,hol Amazon és hol a ládára. Az egyik pillanatban Hanga lépett be a szobámba.

-Szia. Csak szólni akartam hogy Anyu valami fontosat akar megbeszélni velünk.
-Megyek!-összehajtottam a levelet és kimentem.
-Figyelj kincsem.-kezte anyu büntudatosan.-A van hogy el kell mondanom valamit. Elég nagy vagy már hozzá hogy tudd hogy...én...nem...vagyok...az...igazi...anyád.
-Ezt eddig is tudtam.
-Jól van. De Hanga sem a családod valódi tagja.
-Tessék!?!?!!!
-Sajna senki sem ismerte a családod de Hangáét igen. Ha valaki ismerte is,azt mondta hogy közvetlenül a születésed után meghaltak.Oh kicsim úgy sajnálom.
-Nem érdekelsz! Legalább Hangát mondtad volna el!!!-és dühösen kiviharoztam be a szobámba ahol felkapva a tojást,a levelet és felültem Amazonra és elindultunk Hibbant felé. Út közben ráborultam Amazon hátára és elkezdtem egy mélyről feltörő zokogást. Persze utánam akartak jönni anya monta hogy hadja hadd menjek utamra.

13.rész

Reggel mikor felkeltem álmosan körbe néztem az ágyamban fekve. Megtöröltem a szemem mert nem hittem magamnak. Amazon aludt közvetlenül velem szemben. Szóval ez mind azt jelentette..hogy....én...ÁLMODTAM!! Neeee!!!! Olyan egy jó napom volt. De nem baj. Örülök hogy Amazon él és velem van de annak viszont nem örülök hogy sajna nem volt se szülinapom,se Hablaty tartotta boldog buli,se új barát. :( Reggel mikor kkimentem a többiek már a Suliban voltak.Álmosan kászálódtam be a suliba.
-Mi történt? Elaludtál,Lányka?-köszöntött Hablaty.
-Nem,nem. Csak álmodtam egy olyat amit azt hittem hogy megtörtént...
-Értem. Megosztod velünk hogy mi volt az?-erre felkaptam a fejem.
-Semmi érdekes volt. Csak az hogy elmentünk együtt egy tengerpartra és szórakoztunk és nagyon jó volt.De mivel nem történt meg...ezért nem történt meg és így ezért nem-történt-meg.
-Értem. Ma nagyon nincs dolgunk szóval ha akartok akkor elmehetünk a partra és fürödhetünk vagy esetleg kempingezhetünk...
-OKÉ! Benne vagyok!!-ugrándoztam örömömben.
-Oké...nyugii. Előtte még Halvér felméri a sárkányokat.
-Oh Oki. Majd akkor később készülődök.-fogtam magam és leültem egy kis padra a fal elé Hablaty elé. Mivel nagyon meleg volt 1 óra múlva mindenki bealudt. Én speciel Hablaty válára hajtott fejjel aludtam ő pedig a lábára könyökölt és a fejét a kezével támasztotta. Csak Halvér volt ébren,aki éppen a sárkikat tanulmányozta. Az egyik pillanatban Hablaty hátra dőlt a falnak és a fejét az én fejemre hajtotta és úgy aludt tovább kicsit nyitott szájjal.
-KÉSZ!-kiáltott fel az egyik pillanatban Halvér mire mindenki felébredt. Mi Hablattyal csak a szemünket nyitottuk ki és egymás szemébe néztünk. Erre mindegyikünk ilyedten felállt és kiálltott ,,ááá!!" félét.
Halvér:Pedig olyan cukik voltatok miközben aludtatok.
Hablaty:Halvér! Igazán drága vagy de ezt ne most. Nos!-csapta össza a kezét.-Most mindenki siessen haza szedelőzködni és fél óra mülva itt tali!-adta ki a parancsot mire mindenki elhúzott. Otthon újjongva pakoltam be a cuccaimat. Váltó ruha,váltó fűrdő ruha,röpilabda meg hasonlók. Én értem be utolsónak de csak nekem voltak pakjaim. A többiek semmi más szerkó meg semmi hasonló,szomorúan álltak ott.
-Mi történt?-sétáltam oda közéjük.-Mért nem indulunk?
-Hablaty marad ésnélküle nem buli.-mondta Astrid.
-Oh értem. Mi dolga van hogy nem jön?
-Plépofa beszél vele nem tudom mi úgyben.
-Hát jó. Akkor én átöltözök és erre a hétvégére haza megyek Melody szigetre.-felszálltam Amazonra.-Sziasztok!!-kiabáltam mire a többiek intettek és én már el is tüntem.



Bocsi hogy ilyen rövid lett de sztem igy most röviden jó :D

12.rész

Gyorsan beértünk az erdő közepébe. Ott séta közben kibontottam a levelet. Elkedtem olvasni.Ez állt benne:

,,Kedves Els.

Először is Boldog Szülinapot! Másodszor végre vettem a bátorságot és elmondok valamit. Már 2 éve plóbálom megírni ezt a levelet de még nem volt bátorságom. Most van. Figyelj....

Tovább nem tudtam olvani mert kitépte Hablaty a kezemből.

-Héj! Olvastam!

-Hülyeség volt oda adnom. Ne olvasd el.

-Akkor mondd el.

-Nem lehet.

-Mért?

-Mert nem állok készen rá.

-Hablaty. Az első pár mondat elmondta hogy te már 2 éve kész vagy erre. Nem szabad vissza fordulni. Ne add fel. Kérlek. Nem mondom el senkinek.-a kezében szorongatott levélre nézett. Kinyitotta aztán oda odta nekem hogy olvassam el.Szóval így van tovább:

,,csak annyit akarok mondani hogy....hogy.....Az első pillantástól-itt csillogó szemmel olvastam a sorokat-egy fura érzés jön elő amikor veled vagyok vagy látlak. Hangának teljesen igaza volt. Ha veled vagyok teljesen más hogy viselkedem. Gondolom észre vetted.Lehet hogy szerelmes vagyok vagy mi az,de nem tudom. Az érkezésed óta valami szúrja a szívem és ha veled vagyok vagy meghallom a neved vagy a hangod, gyorsabban kezd verni a szívem.  Bár ezt hiába olvasod tudom hogy nem érzel. Guy és Nod társaságában úgy viselkedtél mint velünk. Nem értem,de mindegy is. Szóval csak ennyi.

                                                                                                                     Úgyse olvastad el;Hablaty 

-Én tudom titkolni az érzéseimet.-szóltam fel a levélből mire Hablaty felfigyelt.

-Tessék?

-Csak annyi hogy-álltunk fel-csak annyi hogy én is...-aztán felpillantottam az égre-ÉJFÚRIA-kiabáltam az égre mutatva.-Gyere Hablaty meg kell találnunk!-megfogtam a kezét aztán elkedtem futni miközben őt vezettem. Mikor megérkeztünk elbújtattam magunkat egy fa mögé. -Hablaty pssszt!-suttogtam neki. Láttam hogy rendesen megvolt kötözve.A nemét és a szemét nem láttam. Körül kémleltem hogy nincs itt senki se aztán hátra fordultam Hablatyhoz.-Figyelj. Fuss haza Fogatlanért és haza visszük Hibbantra. Oké?-erre némán bólintott és hazáig sprintelt. Én közben kémleltem nehogy senkise lássa meg.
Hablaty vissza érve borontott Fogatlanért és már indult volna vissza mikor Astrid megszólította.
-Hablaty! Hová mész?
-Ööö...sehová,de sietnem kell!-és ezzel már el is tűnt a sötét égbolton. Astrid értetlenül nézte hogy vajon mi üthetett belé. Közben én oda lopóztam az éjfúriához és megvizsgáltam,hátva van valami sebe vagy ilyesmi. Kis időzés elteltével fogtam magam és elővettem a tőrőm elkeztem elvágni a köteleket. Vagyis elvágtam volna mikor rám mordordult hogy haggyam békén.
-Nyugi. Barát vagyok. Nem akarlak megölni,csak kiszeretnélek szabadítani. Ne félj.-és erre ártatlan nézéssel nézett rám. Az egyik szeme sárga volt a másik pedig lila. Még sohasem láttam ehez hasonlót. Elvágtam a köteleket és abban a pillanatban felállt és rám nézett. Tudtam hogy itt a pillanat és hát gyújtottam a kezem hogy megszelídítsem és a tenyerembe nyomta az orrát. Megszelídítettem és elfogadott barátnak!! Hablatyék nem sokkal később értek ide és mikor hallotta a hangjukat elém ugrott hogy megvédjen. Fogatlan elkezdte szagolgatni. Fogatlan játszani hívta és az másik éjfúria is hancúrozott vele. Hablaty oda lépett hozzám és elégetetten nézte őket ahogy fogócskáznak. Olyan édesek voltak.
-Na és mi a neve?
-Öööö....még nem tudom,de megszelídítettem.
-Gratulálok.
-Köszi.
-Na és hogy menne a repülés?
-Hát nem tudom.-ide hívtam és megnéztem hogy neki nem sebes a farka.-Megvalósítható,de kéne nyereg.
-Nem kell.
-Oké. Az lesz a neved hogy.....Dreamer.(ejsd:dzsrímör vagy dzsrímer)
-Dreamer?
-Más nyelven álmodó vagy álmodozó. Szerintem illik rá.Na gyere Dreamer,megtanulunk együtt repülni.-és ezzel felülltem rá. Az első repülésünk egész jól sikerült,csak úgy szeltük az egetés persze voplt pár bakink is. Sikerült nekem irányítanom. Vissza érve Hibbantra Hablaty oda adta Fogatlan régi nyergét amit Dreamer fog használni.Arra gondoltam hogy ezt azért elkéne újságolni a többieknek ezért összehívtuk őket és Bélhangost és Plépofát a Sárkánysuliba. Gyorsan megérkeztek és elkezték körbe venni Dreamert aminek ő nem örült. Mellette voltam persze. Elém állt és lőni készült amikor rászóltam.
-DREAMER!!-erre nagy szemekkel rám nézett.-Dreamer,ők a barátaim nem kell őket bántani. Minenki kedves ember. Vagyis majdnem mindenki. Szinte mindenkinek van sárkánya.-és ezzel bemutattam a srácok sárkányait is. Közben Plépofa és Bélhangos férre hívták Hablatyot.
-Szóval,Fiam.-csapta össze össze a tenyerét Plépofa.-Mi történt?-kérdezte érdeklődően mire Hablaty felvont szemöldökkel nézte.
-Jaaaa....semmi. Csak megünnepeltük Els szülinapját.
-Ki az az Els?
-Kata.
-Oh már beceneve is van.
-Becenevet montam volna?
-Szóval tetszik.-állapította meg egyszerre Bélhangos és Plépofa.
-Mi???
-Tudod Hablaty,mi is voltunk szerelmesek. Hívd el hozzánk vacsorára.
-Mi van?!?!
-Na bátran.
-Ha te akarod.-már indult vissza mikor megfordult.-Várjunk csak!-tette fel az ujját.-Ezt vegyem annak hogy azt akarjátok hogy randizzak vele?
-Hát...
-Nem!!-és ezzel hátat fordított és visszajött. Még egy jó darabig Halvér elemezte Dreamert hogy milyen inteligens,a lövését,a szárnyát,a farkát és a fogát meg mindenét. Végül mikor már dreamer és elálmosodott visszamentünk. Hablaty elkisért és miután elköszönt adtam neki az arcára egy piszit aminek ott maradt a nyoma. Mielőtt bementem utáénam kiabált.
-Els!-vissza fordultam.-Elfelejtettem mondani hogy még koszosan és szakadtan is jól áll ez a ruha.




-Köszi Hablaty. Jó éjt. Majd holnap mondok valamit.-ezzel becsuktam az ajtót és elmentem aludni. Hablaty boldogan ment haza. Szerencsétlent Bélhangos és Plépofa nem hagyta békén azzalhogy ,,szerelmes"belém és észre vették a rúzs nyomot az arcán. Persze azzal is nyaggatták szegényt.

Boldog Szülinapot,Els! (11.rész)

Kicsit kellemetlenül éreztem magam miközben bandukoltunk a Nagyterembe. Útközben senkit sem leltem a faluban. Kicsit fura fura volt. Elég érdekes. Mikor már észbe kaptam már a Nagyterem előtt álltunk. Hanga kinyitotta az ajtót és beléptünk. Sötét volt bent. Még a tűz sem lángolt. Még léptünk pár lépést aztán benyukódott mögöttünk az ajtó. Kicsit megilyedtem. Aztán felvillantak a fények és mindenki bent volt a faluból és kiáltott egy "Boldog Szülinapot!!!!" Nagy szallagféleség is volt a falon amin "Boldog Szülinapot,Kata" felirat ékeskedett. Könnybe láébatt a szemem. Emlékesztek? Mindannyian? Nem hittem a szememnek. Aztán Hablaty sétált büszkén és elégedetten hozzám.
-Boldog Szülinapot,Els!-én örömömben átöleltem és nem érdekelt hogy mkindenki itt volt és totál ciki jelenet volt denem érdekelt.
-Köszönöm. Ezt hogy?-kérdeztem mégmindeg azt hidve hogy álmodom.
-Hát...Csupán elmékeuzet és fantázia.-mondta elvörösödve.
-Ó Istenek! Nem gondoltam volna hogy valaki is emlékszik rá Hangán kivűl.
-De ez még semmi. Felkérhetem egy táncra?-nyűjtotta a kezét kicsit elvörösödve.Én is elvörösödve néztem rá.Már nyújtottam volna a kezem de félúton vissza húztam.
-Nem,nem lehet. Én nem tudok táncolni.
-Jaj,ugyan már! Táncolni még én is tudok. Majd segítek,de úgyis rá érzel.-és ezzel megfogta a kezem és behúzott a táncparketre. Kicsit el voltam pirulva és mindenki mindenket nézett. Kicsit se volt égő. Föleg hogy Hablaty és én is titkoljuk hogy szerelmesek vagyunk.Na mindegy. Megállt. Megfogta mindkét kezemet és én először a kezeimre pillantottam aztán rá mire ő bíztatóan mosolygott amire én is elmosolyodtam. Elég bíztató volt. Én elkezdődött a zene. Mintha tudtam volna mit kéne csinálni elkedztem táncolni. a hibbanti táncot amit egyszer már láttam évekkel ez előtt. Minden ember felénk nézett és mosolygott. A végén még tapsoltak is. Astrid,Plépofa és Bélhangos nem volt a bulin. Nem tudom miért pedig a többi ember és Guy és Nod is itt volt. A táncunk úgy fejeződött be hogy Hablaty felemel főlé és egymásra nézünk és majdnem éssze ér az arcunk. Még pár másodpercig farkasszemet néztünk. Olyan romantikus volt...de hamar vége lett mert Hablaty nem bírt el és letett. Mikor földet értem még összefutott a tekinettünk aztán gyorsan oldalra néztünk zavartan és babráltunk a hajunkal. Őbeletúrt én meg csavargattam az egyik tincs végét. Még egy fél órát beszéltünk a srácokkal aztán jött az ajándékozás. Én leültem egy székbe ahol mint a szülinapos ültem. a srácok sorba álltak és mindegyik egy becsomagolt fogdozott. Nagyon izgultam. Először Takony jött aki egy arany ékszert adott. Én automatikus megpusziltam az arcát kifejezve hogy köszi. Utána az ikrek jöttek akik veszekedtek. Adtak egy sisakot amin csomó égés és vágás helyvolt. Ők csinálták. Utánuk Halvér szorongatta a meglepit. Lapok voltak. Kiegészítés pár sárkányhoz. Saját meg figyeléssel. Plusz volt éjfúriáról is nagyon sok érdekesség. Neki is nyomtak egy puszit az arcára. Már Hablaty lépett volna elém de Fogatlan megelőzte és ő is hozott a szájában valami ajándékot. Rá tette a melső lábait a lábamra és kiköpte az ölembe az ajándékomat ami tiszta nyál volt. Aztán elégedetten leült elém. Közvetlenül Hablaty elé. Érdekesen figyelte ahogy kibontos és megtanulmányozom az ajándékát. Egy virág volt és egy általa rajzolt kép ami nem tudom mit szerett volna ábrázolni. Elkönnyesedten néztem aztán felpattantam és átöleltem Fogatlant. Mikor elengedtem visszaültem és ő boldogan oda ült mellém és vigyelte ahogy Hablaty átadja az ajándékomat. Kimontottam miközben ő feszülten nézte a reakciómat. Mikor megláttam volna Fogatlan beledugta az orrát mert ő is megakarta nézni. Mikor kivette a fejét elkezdett futkorászni és a szájában volt már megint valami. Hablattyal ösztönösen elkeztük kergetni és közben vagy ezerszer elhallodszott ez a "Fogatlan! Gyere ide!" kifejezés.Én megálltam és Hablaty próbálta felém kergetni. Sikerült is de nem úgy ahogy terveztük,mert Fogatlan leterített a földre úgyhogy a fölém hajolt. Ránéztem és kiejtette a szájából az ajéndékom. Szerencsére nem lett semmi baja mert volt mégegy csomagolás. Felültem és kibontottam. Egy sajátkészítésű karkötő volt benne és egy levél amin az állt hogy "csak akkor olvasd el ha egyedül vagy velem vagy!" és egy üveg szobor ami egy szívet akart ábrázolni és mellette egy száll rózsát. Hirtelen Hablatyra pillantottam és átöleltem. Ő is átkarolt. Aztán megint táncoltunk egyet de ez egy lassú szám volt amit nálunk táncolunk a nagy ünnepeken. Hablaty megint felkért egy táncra és én nem elleneztem. Tánc közben kérdezgettem Hablatyot.
-Na és...Mi van a levélben?-kérdeztem érdeklődően. Ő erre észhez tért és elvörösve válaszolt.
-Öö...meglepi vagyis ajándék vagyis titok vagyis....Érted.-én erre huncutan kuncodtam.
-Igen,értem.-aztán megpörgetett és már a végénél voltunk hogy ő leforgat majdnem a földig de megfog és ez volt a romantikus pillanat. És éreztük hogy ideje lépnünk valamit,mert ugye egyikönk sem volt mersze bevallani és itt a tökéletes pillanat. Mindaketten hajoltunk egymáshoz hogy megcsókoljuk egymást de mikor majdnem sikerült kinyitodott az ajtó. Mindenki megilyedt. Hablaty ilyedtében elengedett én meg leestem a földre. Hablaty "bocsi"arcal nézett aztán Plépofára nézett aki belesétált a tömegbe és megállt Hablaty előtt. Először a fiára nézett aztán rám aki a földön feküdt aztánvissza a fiára olyan "Mért van a földön? Mit csináltok itt? Mi történt?" arckifejezzés nézte. Hablaty a haját bizgergálva magyarázott.
-Hát t-tudod,apa, ma van Katának a szülinapja és felköszöntöttük.-időközben Bélhangos is ideért aki szintén kérdőn nézett rám.
-Oké,de ő mért van a földön?-kérdezte Plépofa.
-Hát...ööö...-Plépofa félig felvont szemöldökkel nézte a fiát.-öööö....-mégmindig kereste a szavakat. Fogatlan ellőkte.-erre Fogatlan olyan "mit vétettem?" nézésel nézte.
-Tényleg?-Hablaty ilyen "elmondjam?" nézéssel nézett mire én megráztam a fejem. Felsegített és apjára nézett.
-Igen. De ha most megbocsátasz-tört magának a félkezével utat míg a másikkal engem vezetett kifelé-haza kell kísérnem Katát. Jó éjt!-köszönt el a társaságtól az erdő felé vezetett. Plépofa és Bélhangos kérdőn egymásra néztek miközben olyan "itt valami titok van,rosszat sejtek"nézéssel néze ahogy elmegyünk.

10.rész

Mielőtt Gustávval elkezdtük volna az edzést meg kellett keresnem Amazont. Felforgattam érte a szigetet de sehol sem találtam. Még vagy 100-szor belefújtam a sípomba amivel általában hívni szoktam. Már kezdtem egy kicsit megilyedni. Folyton kerestem a szememmel hátha valahol a fán van,de reménytelen volt. A faluban egyszercsak összefutottam Halvérrel.

-Szia,Halvér. Nem találkoztál Amazonal véletlenül,már mindehol kerestem de sehol sem találom-kérdeztem tőle még mindenforgolódva.-Nem láttad?-fordultam végre vissza hozzá.

-Öööm....-elkezdett gondolkodni,de nem tiudom, hogy min.-De láttam.

-És hol?-kérdeztem reménykedve.

-Öööm...

-Holtan egy Siklósárkány mögött aki megölte!!-kiabáltam közvetlenül Halvér mögött Fafej.

-Mi???-kérdeztem.

-Hát az úgy történt hogy amazon csúnyán összekapott egy másik Siklóval és a sebei nagyon súlyosak voltak és nem tudta túl élni a támadást. Sajnálom.-magyarázta lassan és együtt érzően. Engem már a síró görcs kerülgetett és a szemem könnybe lábadt. Mondani akartam valamit de nem tettem mert nem akartam hogy lássanak sírni, ezért teljes erőmből futni kezdtem Hablatyhoz. A házába (Dragon Edge) érve nekidöltem a falnak és földre rögyva sírtam. Hablatynak megesett rajtam a szíve és odajött melém és átkarolta félkézzel a vállam. Én pedig teljesen átöleltem és tudtam hogy van akire számíthatok az Hablaty lesz egész életemben. Legalábbis remélem. Legalább órát sírtam aztán összeszedtem magam és kiegyenesedve megtörölgettem a szemem a kezemmel. Hablaty arra gondolt hogy megtisztitsa a fejem hogy ki visz az erdőbe sétálni. Ki is vitt. az erdőben csak mi voltunk és mondta hogy most nem kell idegeskedtem Gustáv gyakorlásával,hanem csak ma menjek majd be naplementekor a nagyterembe. Bólintottam aztán hazamentem és már Hanga várt az üres otthonomban. Átadott egy dobozt ami bevolt csomagolva. Értetlenül meredtem a dobozra aztán így szólt:

-Boldog szülinapot!-erre mondatra átöleltem boldogan.

-Végre valakinek eszébe is jutott! Mi van benne?-nézegettem a dobozt boldogan.
-Meglátod. Nyisd ki!
-Hát jó.-örülve kinyitottam és láttam hogy gyönyörű,kézzel varrt,fehér,térdig érő,lebenyős ruha volt.Valami álóm szép volt. A dereka tájékán szorosabbra volt szabva és a dereka közepén egy gyönyörű piros virág volt.
-Próbáld fel.-bízatott és pár múlva már az új ruhámban forgolódtam és a hozzákapott piros magassarkúmban lépkedtem.-Látom tetszik.-mosolyodott el.
-Tetszik?Imádom!!Egyszerűen káprazatos!!
-Ennek örülök. Most pedig szépen kiszépítelek és elmegyünk a Nagyterembe.
-Oké.-és leültem elé és ő elkezdett sminkelni. Piros kis "cuccal"bekente a számat. Ezt ő rúzsnak nevezte. A hajamat kibontottuk és valahogy kiegyenesített és egy piros virággal eltűzte a frufrus részét.
-Gyönyörű vagy.
-Köszönöm.
-Most akkor menjünk a Nagyterembe.
-Így?-néztem döbbenve az öltözékemre. Hanga végig mért.
-Így jó leszel de siess!!
-Oké-és ezzel elindultunk a Nagyterembe.

9.rész

Reggel koren keltünk és elkezdtünk pakolásni. Miközben rendezkedtem Hanga kihívott mert valami fontosat akart közölni.

-Egy:igazam van. Kettő:MIÓTA VAGY SÁRKÁNYLOVAS?

-Ööö....Mi van? Miért van igazad?-fújt egyet és elkezdte.

-Hát....az úgy volt hogy tegnap este láttam hogy kimentek Hablattyal és követelek titeket és kihalgattalak titeket és mindent láttam és bocsi!-hadarta olyan gyorsan hogy nem értettem belőle semmit.

-Mi?-sóhajtott egyet és elmondta mégegyszer és most lassan.-Mi? KIhallgattál minket??

-Igen,de valld be igazam volt.-tette elégedetten karba a kezét.

-Az most kit érdekel?! Mért követtél minket? Mindent hallodtál!?!?-üvöltöttem idegesen és ezt már mindenki hallotta.

-Nyugi. Azért követelek mert kiváncsi voltam hogy mit fogtok csinálni kettesben és számítottam arra hogy Hablaty bevallja hogy szeret.-én idegesen fordolodtam.-Jól van bocsánat,sajnálom.-zárta le a témát és vissza mentünk a barlangba.Gyorsan elpakoltunk és haza mentünk.Egy órával később elmentem megkeresni Hablatyot. Nem kellett sok idő mert gyorsan meglett. Dragons Edge-be volt az ő külön kis "házában." Mikor beértem ezt mondta:(én voltam astrid helyében és astrid helyett katát mond)

-Hát itt vagy!-nyitottam be.

-Oh. Kata osztály.-mosolyodott el.

-Haha Humorod eget rengető. Mit csinálsz itt?-mentem oda mellé miközben letette a Sárkányszemet.

-Már semmit.-mosolyodott el.

-Akkor jó. Akkor nem zavarok.-közben felültem a melette lévő asztalra.-Beszélnünk kell.

-Oké. Itt vagyok.

-A tegnap esti beszélgetésről volna szó.

-Igen.

-Mért mentél el és hagytál ott?-erre ő a hajá turt és kezdett elvörösödni.-Na?-biztattam. Közben elkezdett a kijárat felé sétálni én meg gyorsan megelőzve a kapuban elé álltam. Nem volt jó ötlet. Mert azon találom magam hogy egy több tonnás sárkány szárnya leterített a földre és egy lovas száll le róla és én meg próbálom kikászálódni de esélytelenül.

-Gustáv?-kérdezte Hablaty.

-Igen,én vagyok az.-válaszolt a számomra kezdő sárkány lovas.

-Valaki leszedné rólam ezt az izét?-mozgolódtam a Szörnnyen nagy rémség alatt aki teléjesen leterített.

-Pankó! Le!-mutatott elé Gustáv és nagynehezen lekászálódott rólam a soktonnás "gyík".

-Köszönöm.-álltam fel és leporoltam magam.

-Gustáv te meg mit keresel itt?-kérdezte Hablaty miközben mellém állt.

-Hát..jöttem tovább képzésre.-tette csípőre a kezét.-Már elég nagy vagyok hozzá hogy én is igazi sárkánylovas legyek.-erre a mondatra Hablaty kivezetett az ajtó mellé.

-Figyelj! Tudnál neki tanítani valamit?

 

-Szuper,szóval én leszek a "bébicsősz".-tettem karba a kezem sértődötten.Erre hablaty elnevette magát és vakamit motyogott és komolyra fordítva a szót erőteljesen mondott egy nemet.

-Nem. Csak nekem még dolgom van.

-Mi dolgod?-kérdeztem érdeklődően.

-Az titok. Meglepi. Arra viszont megkérlek hogy gyere a Nagyterembe naplementekor.

-Jó.-és felszegett fejjel bementem Gustávért és elkezdtem edzeni, de kaptam egy szőrnyűhírt....

Folytatása következik...

8.rész végének a kifejtése

Most leírom nektek a hogy mit beszélgettünk Hablattyal amikor este leülltünk a partra :)

-Szóval....Hanga tényleg a tesód?-kezdte percekkel később miközben a holdat néztük.

-Igen. Bár néha kívánom hogy ne legyen az.

-Mért?

-Hát...lehet hogy túl gondoskodó. Számomra.

-Nem az a testvér dologa?-mondta mosolyogva.

-De!-nevettem el magam.-De akkor is. Nem azértr de semmi köze a magánéletemhez. Nekem is vannak titkaim mint minden normális embernek.

-Mért? Miket kérdez?

-Nem kérdez. Mond.

-Kiről?

-Hát...Rólad.

-Mit?-kérdezte meglepődve és egy kicsit elvörösödött.

-Hát....legyek őszinte?-kérdeztem mire ő némán bólintott.-Hát jó. Azt mondta hogy szerinte nem véletlenül jöttél ki velem azonnal.-kérdőn nézett rám. Elnevettem magam. Szerinte...-megint elnevettem magam-szerinte belém szerettél.-és erre megint elnevettem magam és közben Hablaty zavartan elvörösödött és idegesen a hajába turkált.Aztán felálltam és elkezdtem úgy magarázni mint ahogy Hablaty szokott. Persze a kezemet is lobáltam közben:)-Meg szerinte nem tudod eltitkolni az érzéseidet szerinte látszik rajtad hogy mit érzel.

-Hehe-nevetett eröltetetten.

-Igaz?-néztem rá kérdőn miközben vissza ülltem bellé. A szemével rám pillantott aztán visszanézett szomorúan a földre. Aztán felállt és lefajtott fejjel se szó se beszéd elkezdett visszaballagni a barlangba. Tudtam hogy nem kéne utána menni ezért én ott maradtam és még gondolkoztam.

Vajon mi lehet a baja? Talán Hangának igaza volt? Tényleg szeret?-gondolkoztam magamban.-Érez irántam valamit? Valóra válhat az álmom?-közbe-közbe fel-fel pillantottam a holdra és kis idő után én is visszabagtattam a barlangban. Hablaty még fent volt. A falnak neki dölve rajzolt. Mikor beértem összefutott a tekintettünk. Zavartan elkapta a fejét és tovább rajzolt. Tudtam hogy nem kéne zavarnom ezért hát én is lefeküdtem aludni. Hablaty meg még rajzolt.

8.rész

Naplemetére mindenki a Sárkánysuliban várakozott az indulásra. Mindenki nagy pakkokal volt felszerelve. Érthető. Még Nod és Guy előtt odaértünk a szigetre ahol gyorsan elbúcsúztunk a sárkányainktól elbújtattuk őket. A napmár majdnem lement mire megérkezett egy kis hajó. Nod és Guy volt rajta de láttam még valakit mögöttük. akis csónak partot ért és kiszálltak az utasai. Köszöntek és rajöttem hogy ki a harmadik illető. Megilyedt arcot vágtam és amit kilépett a csónakból odafutottam hozzá és könnyes szemmel átöleltem. Az illető és átölelt és így üdvözölt:

-Szia,hugi.

-Hugi??-csúszott ki a srácok száján. Guy és Nod boldogan nézte az ölelkezésünket mert ők tudtak erről. Abba hagytuk az ölelkezést és vázoltam a helyzetet.

-Srácok. Ő az én nővérem,Hanga.-mutattam be Hangát bire ő levette az arcát és haját eltakaró "maszkot" amiből csak a zöld szemét lehetett látni. Hablatyék még mindig lefagyott arcal nézték Hangát.

-Igen.-mosolyodott rám Hanga.-Srácok! Mennyit változtatott!-közeledett Hablatyék felé. Utána vagy egy óráig elemeztük nekik hogy tesók vagyunk és igen mindenki hogy megváltozott és hogy Hanga is velünk fog ma tartani. Aztán elmentünk egy barlanghoz ahol ma este megfogunk pihenni. Tágas és nyitott volt. Mindenki elhelyezkedett. Hablaty valahogy közép fele volt. Én a barlang keleti részén telepedtem meg. Középen óriási tábortüzet raktuk.

-Ki jön velem kaját gyűjteni?-jelentettem ki és a kezemben egy kosarat tartottam.

-Én megyek!-pattant fel Hablaty és kisétáltunk úgy kettesben a barlangból. Mikor Hablaty oda ért hozzám Takony megszólalt.

-Húúú! Kettesben mész vele,Hablaty. Itt van valami köztetek érzem.-dölt hátra elégetten. És amint befejezte a mondatát majdnem eltalálta a fejét egy tőr. Egy miliméter volt közte és a sisakja között.

-Tudod,Takony. E kis kosár tart meglepetéseket.-fordultam voissza hozzá ésmegértette mire célzok. Léptünk Hablattyal kifelé pár lépést és hallottan hogy valaki szól.
-Elsa?-viszafordultam és egyértelműen Hangára pillantottam.-Vigyázz magadra odakint.-mosolygott rám. Egyetértően bólintottam és a barlangból kiérve elfordultunk balra. Miután kiléptünk nagy veszekedés "húúú"-zás hagyta el az ikrek és Takony száját. Mikor már elég messze voltunk a barlangtól Hablaty rám nézett és szólt.
-Elsa?-tudtam mire kérdez ezért válaszoltam neki.
-Tudod,Hangakiskorában unta a sok Kata szólítást,ezért elnevezett Elsa-nak. Egyrész rövid másrészt mert tetszett neki és harmadrész mert.....aj a harmadik érvet már elfelejtettem.-mosolypgtam vissza rá.
-Értem.Vagyis ez a te beceneved.
-igen
-milenne ha én adnék egyet?
-Miért is ne!
-Els.
-Mi?
-Els. Elsa csak rövidítve és így szerintem jobban cseng.-mosolygott amire én is elmosolyodtam.
-Ez jobban is tetszik.
-Mit szólnál ha ki mennénk repülni miután a többiek elaludtak?
-Oké.-egy jó darabig gyűjtügettünk egy s mást. Egy találtam pár gyümölcsöt és bogyót,Hablaty meg hozott tüzi fának valót. Visszaérve mindenki nagy szemmel és valami válaszra várva nézett. Mi értetlenül egymásra pillantottunk mire Hanga felállt és ragadta a kezem és kivezetett. Minden ami a kezembe volt leesett. Hablaty értettlenülnézte ahogy "elvonszolnak". Mikor vissza fordult Fafej állt előtte kicsit túl közel.
-Na? Mi volt?-kérdezte Fa.
-Semmi érdekes.-kerülte ki Hablaty és inkább a tűzzel fontoskodott. Persze faggatták szegény eleget. Mikor végreelengedett Hanga így förmedtem rá.
-Ez mire volt jó?
-Na? Megcsókolt?-kérdezte.
-Mi?
-Megcsókolt?-kérdezte izgatottan. Komolyan nem tudom mit tudtat amit én nem.
-Nem,dehogy!-kerültem ki és leülltem a mögötte lévő sziklára és a térdemre tetttem a kezem amin a fejemet támasztottam és a holdat nézve ábrándoztam. Hanga odaüllt mellém.-Öszintén? Te mit tudsz róla amit én nem?
-Figyelj. Hablaty nagyon kiszámítható.
 
-Most meg mire célzol?kérdedzte tőle
-Csak arra hogy szerintem Hablaty nem hiába ment ki veled azonnal.
-Csak szerinted! Hablattyal nagyon jóba lettünk. Talán a legjobb barátom lett.
-Ez az!-állt fel és rám mutatott.-Feltételezések szerint nem lehet fiú-lány barátság.
-De igenis van!
-Kata. Nem érted mire megy ki a játék? Hablaty fülig beléd szeretett. Másképp miért lenne veled ennyire kedves és miért lenne veled ilyen sokat?
-Ezt csak te hiszed. Tudom hogy nincs semmi ilynről szó!
-Figyelj. Amikor még én Hibbanton voltam Hablaty nem tudta eltitkolni az érzéseit.
-Ezt hogy érted?
-Láttam rajta amit kellett.
-az te voltál! Jól van. Örülnék ha lezárnánk a témát. Ő se meg én se vagyunk szerelmesek egymásba!!-zártam le véglegesen a témát és bementünk és idegesen lehuppantam a helyemre és karba tettem a kezem. Hangával összefutott a tekintettünk és olyan "tudom,hogy igazam van" nézéssel nézett. Én összeráncolt szemöldökkel nyugtáztam és elővettem a rajzolós füzetemet és elkezdtem rajzolni. A többiek röhögtek és azon veszekedtek hogy kinek milyen nehéz a sorsa a szerelemmel. Hablaty is kimaradt a beszélgetésbőlés ő is rajzolt valamit. Már beesteledett.Tulajdon képpen csak Takony,Guy és Nod veszekedtek az előbb említett ügyön. Nem sokkal később már mindenki elaludt kivéve engem és Hablatyot.
-Pszt!-felkaptam a fejem és ösztönösen Hablatyra néztem. A kijárat felé bólintott szóval én egyértelműen bólintottam.mikor kiértünk gyorsan elszaladtunk a barlantól jó besszire és hívtuk a sárkányainkat. Hamar meg érkeztek. Felszálltunk versenyeztünk egyet. Egy idő után miközben Hablatyot üldöztem hátra fordultam és kérdőn kérdeztem.
-Ööö Hablaty?-mosolyga hátra fordult aztán ő is eszre vette amit én. Valaki követ minket. Gyorsan leszállltunk egy tisztásra ahol leszállt a titokzatos követő is.
-Halljam ki vagy?-állt elém Hablaty mintha megakarna védeni. A pajzsa a kézében szóval nem volt veszteni valonk. A követő megsem szólalt hanem egyett értően bólintott mintha igaza lett volna. Hablaty lőni készült felszállt a totokzatos idegen a fura sárkányára és elrepült. Értetlenül összenéztünk. A sárkánykat  elküldük és Hablaty levezetett a tenger előtt lévő kis száraz helyre és ott beszélgettünk. És beszélgettünk és ábrándoztunk. Aztán egyesével visszaballagtunk. Én elaludtam de Hablaty még fent maradt és rajzolt

7.rész (2/2)

Hirtelen a számhoz kaptam kezem.

-Óh Istenek! Guy?! Nod?!-beszélgettem magammal. Hablaty értetlenül nézett. Nod és Guy mosolyogva bólintottak. 

-Fhu...Kata! Eléggé megváltoztál. Arcod,az alakod, a viselkedésed.Mindened. Egyszerűen...tökéletes.-üdvözölt egy bókkal Nod.

-Köszönöm,Nod. Kedves vagy. Ti is eléggé megváltoztatok.

-Na és milyen sorsod volt olyan messzi helyen?-dölt neki a fának és az ujjait tanulmányozta. És a mondata végén csípőre tette a kezét miközben mosolyogva rám nézett.

-Elhiheted hogy jó helyen voltam.-mosolygtam Hablatyra aki vissza mosolygott.-Ó. Én illetlen. Be sem mutattam nektek az új barátaimat. Guy,Nod! Ő itt Hablaty; Astrid; Takonypóc; Az ikrek:Kőfej és Fafej és Halvér. Astrid és Hablaty segítettek túl élni velük-mutattam az ikrekre és Takonyra-ezt a 2 évet.

-Az jó. Akkor most úgye vissza jössz?-kérdezte ezúttal Guy.

-Nem tudom. Nem hiszem. Mostmár Hibbant-sziget az otthonom. Sok minden emlék,érzelem és ember köt oda. Na és persze amit kitettem a szigetért az most nem fog kárba veszni!-érzékeltettem nekik Hibbant iránti szeretetemet.
-Oké,oké. Higgadj le,kis tigris.-próbált lenyugtatni Guy.-Vágom a szitut.-fejezte be Nob Guy mondatát miközben csípőre tette a kezét.Én értetlen arcal néztem rá "mi van? Miről beszélsz?" arc kifejezés kíséretével.
-Oké. Hogy ti is összebandázzatok és megismerjétek egymást, mit szólnátok egy estéhez a vadonban,csak mi. Hm??-adtam nekik az ötletet mire az ikrek értetlenül és Nod és Guy egymásra  nézett mosolyogva. Hablatyék beleegyezőén bólintottak és valamennyien hozzá egy igen vagy benne vagyok félét motyogtak.-Akkor megegyeztünk. Mit szóltok a ma estéhez a Sárkány-szigeten? Majd ha kell akkor eljövök/eljövünk értetek Nod és Guy.-bólogattak.-Hát jó. Akkor ma este a Sárkány-sziget északi partján.
-Oké. Sziasztok. Megyünk készülődni. Már 11 óra. :)-köszönt el Guy.
-Oké. Sziasztok.-és elmentek Guyék.-Fhu.-fujtam ki a levegőt. Utána Hablaty állt mellém.
-Ők voltak a régi barátaid?-kérdezte miközben én összefontam a kezem.
-Igen,ők. Gyorsan mi is menjünk haza készülödni. Amúgy azért akarom hogy Sárkány-szigeten legyen mert akkor a sárkányaink is valamennyire velünk lehetnek és amikor elalszanak kimehetünk röpködni és nem sejthetnek semmit mert azt hiszik hogy azok vad sárkányok.-mondtam és hát egy kicsit büszke voltam az ötlet miatt magamra. Felszálltunk a sárkányainkra és gyorsan haza repültünk és készülödtünk az esti táborozásra. Remélem Hablatyék majd megbarátkoznak Noddal és Guyyal.